Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
309.02
bux:
137083.73
2026. április 17. péntek Rudolf
A háborús nyerészkedéssel vádolt Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök, a Horvát Demokratikus Közösség, a HDZ egykori elnöke bírósági ítélethirdetésre vár egy zágrábi tárgyalóteremben 2018. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Svájci bírósághoz fordul Horvátország a Mol ügyében

A horvát kormány hatályon kívül helyeztetné a Zágrábnak kedvezőtlen nemzetközi választottbírósági ítéletet a Mol-INA-ügyben, egyben úgy véli, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is.

Horvátország a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott döntését és Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatát – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet ülésén.

Kiemelte: utasítani fogják a gazdasági minisztériumot, hogy kezdeményezze a választottbírósági ítélet felülvizsgálatát.

A kormány döntése a horvát legfelsőbb bíróság 2021. október 21-ei ítélete nyomán született, amely korrupciós gyakorlatot állapított meg - mondta a kormányfő. "Úgy gondoljuk, hogy az új körülmények miatt az ilyen megállapodások nem maradhatnak fent, és ezért döntött a kormány, hogy megteszi ezeket a lépéseket" - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy döntésüket jogi véleményekre is alapozzák.

Mint mondta, konzultáltak a horvát ügyészséggel (DORH), valamint a jogi egyetemmel, és

a megváltozott körülmények miatt úgy gondolják, hogy célszerű felfüggeszteni azokat a törekvéseket, amellyel a horvát állam kivásárolná a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

A horvát kormány mostani bejelentésre nem kívánt reagálni a Mol.

A vállalat egy novemberi nyilatkozata szerint a 2016-os választottbírósági ítélet megszületése óta az állítólagos korrupcióval kapcsolatban nem merült fel semmilyen új bizonyíték vagy fejlemény. A szerződéseket jogszerűen csak a két fél közös akaratából lehet megváltoztatni, és ezt a felek továbbra is csak az UNCITRAL szabályok szerint megalakuló és működő választottbíróság előtt tehetik meg.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×