Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Rohamrendőrökkel vitatkozó nő egy tüntetésen Minszkben 2020. szeptember 23-án, miután Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök letette hivatali esküjét az államfői rezidencián, a Függetlenség Palotájában. Fehéroroszországban augusztus eleje óta tüntetnek, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött a választásokon.
Nyitókép: Rohamrendőrökkel vitatkozó nő egy tüntetésen Minszkben 2020. szeptember 23-án, miután Aljakszander Lukasenka letette hivatali esküjét. MTI/AP/TUT.by

Nagyon kemény büntetésre ítéltek Lukasenka ellenes tüntetőket

Négy kormányellenes tüntetőt ítélt 18-20 év közötti börtönbüntetésre egy fehérorosz bíróság terrorizmus és fegyverkereskedelem vádjával – jelentette a BelTa fehérorosz állami hírügynökség.

A tájékoztatás szerint a négy ember egy anarchista csoporthoz tartozott, melynek tagjai a tavalyi kormányellenes tüntetéseken a vádirat szerint rendőrautókat gyújtottak fel és Molotov-koktélt dobtak egy állami épületre.

A vádlottak védekezése egyelőre nem ismert, mert a tárgyalást zárt ajtók mögött tartották.

A múlt héten másik hat ellenzékit, köztük Szjarhej Cihanouszki ellenzéki bloggert, az emigrációban élő ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja férjét ítélték börtönbüntetésre. Míg

  • Cihanouszkira 18,
  • az ellenzék másik vezető alakjára, Mikola Sztatkevicsre – aki elnökjelölt volt a 2010-es elnökválasztáson – 14 év börtönbüntetést szabtak ki,
  • Sztatkevics munkatársait, Arcjom Szakovot és Dmitrij Popovot pedig 16-16 évre ítélték.
  • A youtuber Uladzimir Ciganovics és Ihar Loszik újságíró 15-15 év börtönt kapott.

Az Európai Unió bírálta a "megalapozatlan" és "súlyos" ítéleteket, az amerikai külügyminiszter pedig felszólította a minszki vezetést, hogy vessen véget a "kemény megtorlásnak".

Az ENSZ szerint tavaly óta több mint 35 ezer embert tartóztattak le önkényesen, több tízezren pedig a megtorlásoktól félve külföldre menekültek.

Fehéroroszországban Aljakszandr Lukasenka tavaly augusztusban nyerte el hatodik elnöki mandátumát az ellenzék és nyugati országok által is vitatott választásokon. Tiltakozás robbant ki, a tüntetési hullámot a karhatalom elfojtotta. A megtorló intézkedések sorában bezárták a legnagyobb független médiumokat, blokkolták a népszerű hírportálokat, újságíróknál tartottak házkutatásokat, és médiamunkásokat vettek őrizetbe.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×