A tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében leszögezte, hogy a magyar álláspont szerint Afrikában meg kell teremteni a helyben maradás feltételeit Európa támogatásával. Ezzel szemben az Európai Bizottság az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodás keretében éppen 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal tárgyal arról, hogy "milyen promigrációs megállapodás jöjjön létre".

"Elfogadhatatlan számunkra, hogy Brüsszel újabb őrültség elkövetésére készül. Ezt az európai érdekekkel mélyen ellentétesnek tartjuk, és fel fogunk szólalni ellene a jövőben is" – fogalmazott.

Mint mondta, Magyarország példája világosan mutatja, hogy egy ilyen egyezmény egyáltalán nem szükséges, ahogy azt is, hogy lehetséges egyszerre segíteni a szomszédos kontinens biztonsági, gazdasági és egészségügyi fejlesztését.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarország húsz katonát küldött az EU mali missziójába, illetve maximum 80 fővel részt vesz majd a mali hadsereget támogató európai erők (Takuba) működésében is a térségbeli biztonság erősítése, s ezáltal a migrációs nyomás csökkentése érdekében.

Emellett a kormány három afrikai országban kötött segélyhitel-programot indított 45 milliárd forint értékben, alapvetően a vízgazdálkodás területén. Illetve a Hungary Helps program keretében hatvan projektet hajtott és hajt végre 4,5 milliárd forint felhasználásával, így segítve a helyi, jellemzően keresztény közösségek tagjait abban, hogy ne kényszerüljenek otthonuk elhagyására. Továbbá huszonöt afrikai ország számára 1400 ösztöndíjat biztosít a magyar egyetemeken – sorolta. Magyarország a koronavírus-járvány elleni küzdelmet is támogatja a kontinensen, egyebek mellett azzal, hogy hat országnak eddig másfél millió vakcinadózist adott át.

A miniszter ezt követően arról beszélt, hogy Európának szembe kell néznie azon hibákkal, amelyeket elkövetett az energiabiztonság területén, és amelyeknek a következménye az ellátás jelenlegi válsága.

"Kényelmes pozíció kizárólag Oroszországra és annak elnökére mutogatni. Politikailag lehet, hogy ez bizonyos helyeken még el is adható. De

ha hosszú távon szeretnénk megoldást látni, akkor világossá kell tenni, hogy milyen hibákat követtünk el"

– mondta.

Aláhúzta, hogy az energiaellátás kérdését "nem szabad átpolitizálni, átideologizálni", ugyanis "politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni a lakásokat". Ennek kapcsán pedig kitért arra is, hogy nem kellene földgáz- és atomenergia-ellenes hangulatot szítani Európában.

A kormány politikáját ezen a téren pragmatikusnak, racionálisnak nevezte, amelynek nyomán szerinte biztos lábakon áll hazánk energiaellátása a következő tizenöt évben.

A francia elnök hétfői budapesti látogatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Szijjártó Péter kiemelte, hogy a két ország a meglévő nézetkülönbségek ellenére több stratégiai fontosságú kérdésben azonos álláspontot képvisel, például a külső határvédelmet és az atomenergia használatát illetően. Emellett szoros az együttműködés olyan iparágakban, mint a nukleáris- és az űripar vagy az elektromos autóipar.

Kiderült az is, hogy

nem volt még hivatalos kapcsolatfelvétel a magyar és az új német kormány között, de lengyel kollégája "alapvetően pozitív tapasztalatokról" számolt be a nap folyamán.

Reményét fejezte ki, hogy folytatódhat majd a kétoldalú együttműködés a kölcsönös tisztelet talaján állva, bár szerinte a német szociáldemokraták hétvégi nyilatkozatai "nem igazán ebbe az irányba mutattak".

"Azok inkább egy, Magyarország belügyeibe történő direkt beavatkozás szándékát fogalmazták meg kendőzetlenül. Ezt mi természetesen a leghatározottabban visszautasítjuk" – közölte.

Végezetül megerősítette, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a kormány számos gesztust tett a szomszédos országnak, miközben Kijev rendszeresen hoz a magyar nemzeti közösség jogait súlyos sértő intézkedéseket.