Sajnos elég kilátástalan a helyzet, hiszen lehet, hogy most megoldódik rövidtávon ez a probléma, de az elkövetkezendő éveknek ez visszatérő kérdése lesz – mondta Gálik Zoltán.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az alapvető problémát a halászati jogok szabályozása okozza, mert a brexitmegállapodás alapján újra és újra kell tárgyalni azokat a mennyiségeket, amelyeket a brit vizekben az európai hajók tudnak fogni, illetve amennyit az európai felségvizekben tudnak a britek kihalászni. Ezeknek az ún. licenceknek a kiadása körül tört ki most a botrány, a franciák azzal vádolják a briteket, hogy nem adják ki az európaiaknak járó engedélyeket, míg a britek azt mondják, hogy kiadták ezeket.

Különböző technikai problémák is vannak, például a britek előírják, hogy csak azok halászatnak a szerződés szellemében a vizeikben, akik korábban már halásztak ezeken a területeken, és például GPS-koordinátákhoz kötik az engedélyeket, az európai hajósok viszont azt mondják, hogy nekik nagyon jó hajónaplóik vannak, amit a britek nem fogadnak el.

"Rengeteg ilyen napi szintű probléma van, és ezeket még csak súlyosbítja az a helyzet, hogy a brit hajóknak egy jelentős részét európaiak bérlik, és európaiak halásznak a britek nevében"

– mondta a szakértő.

A halászat elhanyagolható része az Egyesült Királyság és Franciaország gazdaságának is, a vitát az erősíti fel, hogy a kérdés mindkét oldalon politikai marketingre alkalmas eszköz.

"A GDP 0,01 százalékát állítja elő a szektor az Egyesült Királyság és egy kicsit nagyobbat Franciaország esetében, a foglalkoztatottak száma is szinte elenyésző, pár tízezer emberről van szó, mégis nagyon látványos a fellépésük, és nagyon látványos fellépésre ad lehetőséget a politikusoknak is, például az újraválasztási kampányában most nagyon sokat tevő Emmanuel Macronnak Franciaországban, de ugyanígy Boris Johnsonnak is ez egy nagyon jó politikai marketingre lehetőséget adó terület" – emelte ki Gálik Zoltán.

Egyre nagyobb a feszültség az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az észak-írországi protokollal kapcsolatban is, ott a vámellenőrzések módosítására tett javaslatot Nagy-Britannia, és ha nincsen mindkét fél által elfogadott megállapodás, akkor a brit kormány egyoldalúan felfüggesztheti a protokollt.

A szakértő szerint az Egyesült Királyság azt mondja, hogy ez a megállapodás nem fenntartható, amely Észak-Írországot az európai egységes piac részeként őrizte meg, négyévente lehet felülvizsgálni ezt a státuszt, de addig az európai szabályok érvényesek rá. Mivel az európai szabályok érvényesek, átjárható marad a határ Írország és Észak-Írország között, viszont egy vámhatár húzódik most Nagy-Britannia és Észak-Írország között. Azt mondják a britek és az unionisták, hogy ez egy mesterséges határ, ami megnehezíti a mindennapos életet, adminisztrációs gondokat jelent az áruk forgalmában és szimbolikusan is két területet hoz létre az Egyesült Királyságon belül, és az fenntarthatatlan.

"Azt szeretnék elérni, hogy a vámellenőrzéseket vagy teljes mértékben hagyják figyelmen kívül, vagy pedig jelentős mértékben könnyítsék meg. Az Európai Unió erre hajlik is, de

mivel az Egyesült Királyság harmadik félnek számít, nagyon szigorú közegészségügyi szabályoknak, eredetvizsgálatnak vagy éppen mennyiségi vizsgálatnak kell megfeleltetni az árukat,

amikor mozognak a határokon. Ezeket bizonyos mértékig lehet csökkenteni, de semmiképpen sem lehet elhanyagolni őket. Itt a vita arról megy, hogy mennyire lehet visszaszorítani ezt, jelenleg tárgyalnak erről, és talán megállapodás lehet" – jósolta Gálik Zoltán.