Miközben a fejlett nyugati országokban már harmadik adagokat adnak be a koronavírus elleni oltásokból, vannak olyan államok, ahol megunták, hogy a még az idei évben kétmilliárd adagnyi koronavírus-vakcina elosztását ígérő COVAX egyre késlekedő szállítmányaira várjanak.

Az ENSZ ügynökségei, kormányok és donorszervezetek által létrehozott program az alacsony és közepes bevételű országokat kívánta fair módon vakcinához juttatni, de az eredeti tervekhez képest lényegesen kevesebb oltással tud gazdálkodni. A legutóbbi, szeptember nyolcadikai előrejelzések már azt jelzik, hogy 1,4 milliárd adagnyi oltást tudnak majd a rászoruló nemzetekhez juttatni.

Az elmaradásban nagy szerepe van annak, hogy a gyártók mind gyártási kapacitás, mind kivitel terén elmaradtak a várt volumentől. India, a világ legnagyobb oltásgyártója például márciusban 40 helyett 28 millió adag oltást szállított még azelőtt, hogy saját járványügyi helyzete miatt teljesen leállította volna a vakcinakivitelt.

A megoldás a saját oltás

A fejlődő országoknak sajátos válaszuk volt a kialakult helyzetre: oltásfejlesztésbe vágtak bele. Szeptemberben Egyiptomban megkezdődtek a Covi Vax nevet viselő helyi oltás embereken végzett kísérletei a sikeres laboratóriumi tesztek után.

"Az egyiptomi gyógyszerhatóság engedélyt adott az első adag, klinikai vizsgálatokban felhasználható vakcina Covi Vax néven" – mondta Mohamed Ahmed Ali, a Nemzeti Kutatóközpont virológusprofesszora, a vakcina előállításával foglalkozó kutatócsoport vezetője.

Az egyiptomiak nincsenek egyedül. Az év elején szaúdi kutatók is bejelentették, hogy megkezdték az Imam Abdulrahman bin Faisal Egyetem kutatói által kifejlesztett vakcina korai fázisú humán kísérleteinek megkezdését.

Kuba a WHO jóváhagyását kéri saját vakcináira,

mivel 2021 végére el akarja érni a teljes immunizációt, beleértve a kétéves gyermekekét is, Brazíliában pedig több kutatóintézet is saját fejlesztésű vakcinákon dolgozik.

Nagyívű terveik vannak

A São Pauló-i állami kutatóközpont, a Butantan Intézet a ButanVac korai fázisú humán kísérleteit végzi. A New York-i Icahn School of Medicine és egy nemzetközi konzorcium által kifejlesztett vírusvektoros vakcinát a jövőben teljes egészében Brazíliában lehet előállítani.

"A ButanVac mögött álló konzorcium és a támogatók aggódnak az alacsony és közepes jövedelmű országokért, amelyek jelenleg nem jutnak elegendő vakcinához. Az elképzelés szerint a ButanVac a hazai piacot szolgálja ki, a Butantan pedig a termelés egy részét exportra tartogatja" – mondja Cristiano Gonçalves, a Butantan innovációs menedzsere.

India a világ első DNS-vakcinájának bevezetésén is dolgozik,

amelyet a Zydus Cadila magáncég állít elő az indiai Tudományos és Technológiai Minisztérium biotechnológiai osztályával partnerségben. Ez lehetővé teszi a meglévő oltási program kiterjesztését a kisgyermekekre és serdülőkre. Eközben Szingapúrban az amerikai Arcturus Therapeutics vállalat által kifejlesztett három mRNS-vakcina hatékonyságának ellenőrzésére végeznek klinikai kísérleteket.

Gyártásban van már tapasztalatuk

A saját fejlesztésű vakcinák előzményei azok a szerződések, amelyek keretében a fejlődő országok Kínában, Európában vagy az Egyesült Államokban fejlesztett vakcinák gyártását veszik át. A Butantan Intézet 2020-ban a CoronaVac széles körű klinikai tesztelésére nyújtott lehetőséget: a fejlesztő kínai Sinovac cserébe átadta a technológiát részükre. A nyersanyagokat Kínából importálják, az oltást Brazíliában csomagolják, de hamarosan teljes egészében Brazíliába kerül a gyártás. A szintén brazil Oswaldo Cruz Alapítvány az AstraZenecával kezdett tárgyalásokat az év első felében, és Egyiptom is gyártja már a Sinovac vakcináját. Az afrikai ország terve évi egymilliárd adag gyártása. Marokkóban a Sinopharm oltását állítják elő,

Indonézia pedig nemzetközi vakcinaelőállító központtá szeretne válni, amiről a WHO mellett hat gyártóval is tárgyal.

Amjad al-Khouli, a WHO kelet-mediterrán regionális irodájának járványügyi szakértője azonban úgy véli, hogy a technológiaátadási megállapodások a meglévő kapacitásoktól függenek és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos aggályok beárnyékolhatják őket.

"Még mindig szükség van az oltóanyag-gyártási technológia átadásáról szóló megállapodásokra, a szellemi tulajdon kérdésének megoldására, valamint egy erős gyógyszergyártó struktúrára, amely a legtöbb fejlődő országban nem áll rendelkezésre" – mondta Khouli.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!