INFORÁDIÓ
2021. november 28. vasárnap
Stefánia

globális minimumadó

joe biden

írország

szijjártó péter

oecd

Double exposure of coin stack with city background and world map, financial graph, world map and global network business concept idea, element by NASA.

Egyre közelebb a kompromisszum a globális minimumadóról

Infostart / Fóris György

Újabb fordulót tartanak pénteken az OECD-tagországok a big tech vállalatok megadóztatásáról, így egy globális adóminimum meghatározásáról is. Több, mint 130 ország már elfogadta, és most úgy tűnik, hogy Írország is csatlakozhat hozzá. A magyar külügyminiszter az amerikai kollégájával tárgyalt.

Eamon Ryan ír környezetvédelmi miniszter egy ír rádiócsatornának nyilatkozva kijelentette: arra számít, hogy országa „a megoldás része lehet” a big tech cégek globális adóztatásának kialakításában.

Ezzel egy időben Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy e héten csütörtökön kormánya elé terjeszti a pénteki OECD-ülés elé kerülő, és időközben (éppen ír nyomásra is) módosított javaslatot, amiről a kabinet várhatóan még aznap dönt majd.

Az OECD-országok elsöprő többsége (134 állam) már beállt Joe Biden amerikai elnök áprilisi kezdeményezése mögé, hogy a világ legnagyobb óriáscégei globális jövedelmük után forgalomarányosan minden olyan országban adóznának, amelyben eladásaik vannak, továbbá, hogy ehhez az adóhoz szintén globálisan állapítsanak meg egy minimum szintet (15 százalék).

Európában formálisan már csak Írország, Magyarország és Észtország számított sokáig elzárkózónak, és közülük

különösen Dublin megnyerése minősült kulcskérdésnek,

lévén egy sor információs technológiai óriás (Apple, Google, Facebook) az átlagosnál alacsonyabb ír társasági adószint miatt (12,5 százalék) ide jegyeztette be magát.

Az ír kormány „megdolgozása” annak érdekében, hogy csatlakozzon egy majdani globális megállapodáshoz, éppen ezért már hónapok óta zajlott, és bár a felszínen Dublin sokáig látszólag elzárkózott, a színfalak mögött azért közben intenzív egyeztetések folytak.

Leo Varadkar ír miniszterelnök-helyettes, korábbi kormányfő például visszatérően lobbizott európai és nemzetközi kollégái körében, hogy országa alkalmazhasson egyfajta „kettős” társasági adórendszert: ők is bevállalnák a 15 százalékot a „100 óriás” felé, de közben fenntartanák a 12,5 százalékot a „kisebb helyi vállalatok" számára.

A jelek szerint ezt jó eséllyel sikerülhet elkerülniük, mert a fentebb említett „módosított” javaslat lapértesülések szerint egyebek között abban térhet el az eredeti indítványtól, a globálisan alkalmazandó 15 százalékos adószint meghatározása elől kikerülhet a szövegből az a szó, hogy „legalább”. Ilyen formán a 15 százalék formálisan csakis a szövegben meghatározott vállalati körre és esetre vonatkozik, de elviekben nincs kizárva ettől eltérő kulcs alkalmazása sem.

Kialakulhat kompromisszum

A még „vonakodó” országok közül amúgy szerdán a magyar diplomácia vezetője, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is tárgyalás folytatott ugyanerről, ő amerikai kollégájával, Antony Blinkennel találkozott Párizsban, és mint nyilatkozatában jelezte, megbeszélésüknek ez az egy kérdéskör volt a tárgya.

A találkozó után Szijjártó Péter is úgy fogalmazott, hogy egyfelől Magyarország készen áll a kompromisszumra, ha meg tudnak állapodni egy olyan szabályozásban, „amely nem okoz kárt a magyar gazdaságnak és nem veszélyeztet magyar munkahelyeket”, másfelől bizakodóan mindehhez még hozzátette: "A mai párizsi megbeszélések alapján úgy látom, hogy

van erre némi esély”.

Bizakodnak a szereplők

A nyomás mindenesetre nagy, hogy a következő hetekben sikerüljön eljutni egy globális megállapodásig. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter ugyancsak Párizsban újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy egy ilyen globális szabályozás megalkotására „most, vagy soha” van lehetőség. Egy milliméterre van, hogy születhet-e megállapodás egy XXI. századi új nemzetközi adórendszerről - tette hozzá.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság pénzügyi kérdésekért felelős olasz tagja eközben reményét fejezte ki, hogy a delegációk szintjén pénteken sikerülhet mindent tisztázni, ami alapján a jövő heti washingtoni G20-találkozón, de legkésőbb az OECD október végi római ülésén véglegesülhet az új rendszer.

Biden egyébként április elején keltett jókora feltűnést azzal, hogy bejelentette: Washington kész lenne az amerikai cégek (köztük a high tech óriások) kizárólagos otthoni megadóztatásának a feladására. Helyette egy két lábon álló rendszert javasolt: egyfelől felvetette, hogy bizonyos nagyságrendű globális forgalmon túl, az ilyennel rendelkező óriáscégek éves globális profitja után forgalomarányosan minden olyan országban társasági adót szedjenek be, ahol a megelőző évben eladást folytattak. A dolog független attól, vajon a kérdéses cég amúgy fizikailag jelen van-e az adót kivető országban, a lényeg, hogy forgalmazzon ott.

Az első becslések szerint

globálisan mintegy száz cég kerülhetne ebbe a kategóriába, köztük a legtöbb amerikai információs technológiai óriás (praktikusan a Sillicon völgy nagyrésze).

A javaslat nem állt meg itt. A lehetséges mértéket először 21, majd végül (májusban) 15 százalékban rögzítették, aminek a célja amúgy az, hogy elejét vegyék annak, hogy egyes adóparadicsomokban az amerikai adószint alá vágjanak, és elcsábítsák hazai pályáról az érintett vállalatokat.

A 21 százalék még sok országot riasztott, de a 15 százalékos küszöbszint már nem esett messze az OECD-körökben korábban is felmerült lehetséges 13 százalékos egységes minimum szinttől, vagy akár az Írországban alkalmazott 12,5 százalékos társasági adómértéktől. Úgyhogy ez utóbbi alapján széles körben meg is indult az egyeztetés.

A kezdeményezés híre túlnyomóan pozitív visszhangot váltott ki világszerte – de nem csak azt. A helyben nem adózó „big tech” cégek kérdése már évek óta irritáló probléma sok európai országban, el odáig, hogy közülük többen – így Olaszország, Spanyolország, Franciaország, sőt, Nagy-Britannia is – úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább nemzetközi megállapodásra, hanem egyoldalú alapon közvetlen adót vetnek ki elsősorban az informatikai óriás cégek és szolgáltatók adott országban elért forgalmára.

Amennyiben elfogadásra kerül, és – mai tervek szerint talán 2023-tól – be is vezetik a globális 15 százalékot, az időközben kivetett helyi adókat az új rendszer hatálya alá eső óriáscégek ellen értelemszerűen visszavonják majd.

Az, hogy az új rendszer

valóban el is kezd majd működni, egyelőre sokak szerint legalábbis kétesélyes, és érdekes módon nem kis részt éppen a kezdeményező amerikai elnök hátországa miatt.

Biden ötletének ugyanis amerikai földön jelentős az ellentábora, ami annyiból érthető, hogy ezzel a lépéssel Washington kiadja az amerikai bejegyzésű óriáscégek kizárólagos amerikai megadóztatásának a lehetőségét.

A Republikánus Párt egyelőre hallani sem akar a dologról, és a demokraták csak a kongresszusban bírnak viszonylag stabil többséggel, a szenátusban kétesélyes, hogy sikerül-e majd átnyomni a kezdeményezést.

Nyitókép: pookpiik/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018