Kelemen Hunor kongresszusi beszámolójában úgy értékelte: az RMDSZ-nek sikerült partneri együttműködést kialakítania az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, az egyházakkal és a magyar kormánnyal, és továbbra is szövetségként kell folytatnia a politizálást ahhoz, hogy a romániai magyaroknak a jövőben is legyen politikai képviseletük.

Az RMDSZ élére tíz éve megválasztott Kelemen Hunor megerősítette: az RMDSZ továbbra is az erdélyi magyar „pragmatikus transzilvanista” értékrendet követi,

egy olyan sokszínű szervezet, amelyben külön-külön bárki lehet baloldali, jobboldali vagy centrista, együtt azonban mindannyian erdélyi magyar transzilvanisták.

A célja az, hogy az erdélyi magyarság értékeit és életformáját megőrizve erős magyar közösségként maradjon meg szülőföldjén: az RMDSZ – az új idők kihívásaihoz igazodva – ehhez akarja megteremteni mindazt, amire a közösségnek szüksége van.

Az előző kongresszus óta eltelt két év választásait felidézve Kelemen Hunor megállapította: az RMDSZ erősítette önkormányzati jelenlétét, megőrizte európai parlamenti képviseletét és – a 2007-ben megalapozott magyar összefogás továbbvitelével – politikai súlyát a bukaresti parlamentben. A megszerzett bizalom alapján az RMDSZ – a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az USR-PLUS szövetséggel közösen – hat év után ismét vállalta a kormányzati szerepet és felelősséget.

Hozzátette: az RMDSZ hosszú távra tervezett,

megteremtette a következő évek nagy közberuházásainak, a közösségek felzárkóztatásának költségvetési és jogi feltételeit, és folytatni akarja a megkezdett munkát.

A bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus szerint a jelenlegi kormányválságra a legjobb megoldás a koalíció helyreállítása. Kelemen Hunor szerint a két román párt között kirobbant és elmérgesedett vita lezárásával a PNL és USR-PLUS tisztújító kongresszusa után lehet próbálkozni, addig pedig elsősorban arra van szükség, hogy a felek ne mélyítsék el a válságot.

Kifejtette:

a koalíciós pártoknak távlati választási taktikák helyett választóik valós igényeire kell figyelniük.

Példaként említette, hogy az embereket biztosan nem a kétfordulós polgármester-választás érdekli, viszont nagy szükségük van a családtámogatási és gyereknevelési rendszer megújulására. A kongresszus mottójául választott Szívügyünk a család jelmondatra utalva rámutatott: az RMDSZ december végéig

részletes, első fázisban tíz évre szóló családpolitikai intézkedéscsomagot terjeszt kormányzati partnerei elé.

„Szívügyünk a család, és számunkra ez nem ideológiai kérdés és nem is pusztán egy súlyos demográfiai probléma orvoslására adott válasz. Ennél sokkal többről van szó. Ez a közösség jövőjének a létkérdése. Ez a nemzetpolitika alapja” – mondta az RMDSZ elnöke kongresszusi beszámolójában.

A magyar kormány 2010 óta bizalmi viszonyban van a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Marosszentgyörgyön. A politikus hozzátette: Erdély, Románia vonatkozásában semmilyen lényegi döntés nem születhet Budapesten, amit előtte nem beszéltek meg Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kongresszusi küldöttekhez, de a román pártelnökökhöz és miniszterelnökhöz is szólva kijelentette: Magyarországnak és Romániának az az érdeke, hogy minél jobbak legyenek a román–magyar kapcsolatok.

Megjegyezte: Ukrajnával Magyarországnak is ugyanaz a gondja mint Romániának, az ott hozott törvények ugyanúgy sújtják a magyar nemzeti közösséget, mint a románt. A többi országgal viszont Magyarország ki tudott egyezni. Megemlítette: Szerbiában megvalósult a magyar közösség kulturális autonómiája.

„Teljes szerb-magyar történelmi kiegyezés történt. Ha a szerbekkel meg tudtuk ezt tenni, miért ne tudnánk megtenni a román barátainkkal is”

– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt ezúttal is elmondta: a KDNP mindig is azért volt RMDSZ-párti, mert ha az RMDSZ megroppanna, helyét nem egy másik magyar párt venné át a bukaresti parlamentben, hanem senki. A magyar politikusok és polgármesterek előbb-utóbb betagozódnának a román pártpolitikába.

„Ezért minden elfogadhatatlan, ami az RMDSZ-t gyengíti”

– jelentette ki a politikus. Megemlítette: az RMDSZ nemcsak az erdélyi magyarságért felelős, hanem a többi külhoni nemzetrészért is, hiszen ami Erdélyben történik, az példa és hivatkozási alap mások számára is.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az erdélyi magyarság soha nem kért olyat, ami ne volna általánosan elfogadott az Európai Unióban.

„Ha elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan jogok az EU-ban, amelyek más nemzetrészeknek járnak, nekünk pedig nem, azt fogadnánk el, hogy kevesebbek vagyunk a többi európai nemzetiségnél, nemzetrésznél. Ami pedig nem igaz.

Senkinél nem vagyunk kevesebbek. Ami másnak lehet, az nekünk is lehet, ami másnak szabad, az nekünk is szabad, ami másoknak jár, az nekünk is jár”

– fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Azt is megemlítette:

mindenki, aki magyar állampolgár akart lenni, magyar állampolgár lehetett.

A kongresszuson Novák Katalin, a Fidesz alelnöke, családokért felelős tárca nélküli miniszter olvasta fel Orbán Viktor üdvözlő levelét. A miniszterelnök Kós Károly száz éve megfogalmazott intését idézte:

„csak az lehet a miénk, amit ki tudunk magunknak harcolni”. Hozzátette: Bukarestben éppúgy, mint Brüsszelben.

„Nyelvünk, keresztény kultúránk és identitásunk védelmében mi, magyarok még mindig csak magunkra számíthatunk. Mindez pedig arra kell ösztökéljen minket, hogy jövő tavasszal közös erővel védjük meg a magyar nemzetpolitika 2010 óta kiharcolt vívmányait” – fogalmazott levelében Orbán Viktor.

Novák Katalin a magyarországi családpolitika határon túlra is kiterjedő intézkedéseinek említésével egészítette ki az üzenetet. „Az a célunk, hogy jó legyen magyarként élni, magyar gyermeket nevelni, biztonságban békességben, szeretetben. Ez a garanciája annak, hogy végül a jövőt mi, magyarok nem mások ellenében, hanem másokkal együtt nyerjük meg” – fogalmazott.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében megemlítette: a kisebbségi politikusoknak a közösség érdekéért és a szülőföldért is kell politizálniuk. „Jöjjön el az a pillanat, amikor a két érdek képviseletében ne legyen önökben belső konfliktus” – kívánta a kongresszusi résztvevőknek.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt: a Magyarország határain kívüli magyar szervezetek számára fontos, hogy bírhatják a többi szervezet szolidaritását.

Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság egysége példa a felvidéki magyarság számára.

Mezei János, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke ígérte, hogy pártja részt vesz az RMDSZ mellett a csapatmunkában.

Az RMDSZ a Szívügyünk a család jelszóval tartja 15. kongresszusát, ahol nem lesz tisztújítás. A szövetség legfőbb döntéshozó testülete megvitatja a szövetségi elnök beszámolóját, valamint módosítja az alapszabályát. A kongresszus keretében az RMDSZ családvédelmi programjáról és a jövő évi romániai népszámlálásról rendeznek tematikus beszélgetéseket.