eur:
395.33
usd:
366.33
bux:
65412.76
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Hazájukból evakuált afgánok a ramsteini amerikai légi támaszponton felállított sátortáborukban 2021. augusztus 30-án. Az Egyesült Államok legnagyobb külföldi támaszpontján átmenetileg sátrakban szállásolnak el több ezer, az Afganisztánt elfoglaló iszlamista tálibok elől kimenekített afgánt, mielőtt továbbutazhatnak Amerikába.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Megosztja az uniós tagállamokat az afgán menekültkérdés kezelése

Az afgánok afganisztáni segítése és az országgal szomszédos térségbeli államok pénzügyi és határvédelmi, logisztikai támogatása áll az EU-belügyminiszteri tanács terveinek középpontjában a tálib hatalomátvétel lehetséges következményeire készülve.

„A 2015-ös szíriai válsághoz képest a nagy különbség, hogy az unió máris tárgyalásokat kezdeményez az Afganisztán környéki országokkal” – mutatott rá az EU-belügyminiszterek rendkívüli tanácsülése után Margaritasz Szkínasz bizottsági elnökhelyettes.

Kollégája, Ylva Johansson belügyi biztos pedig arról beszélt, hogy egy afgán migrációs válság elkerülésének legbiztosabb módja, ha idejekorán kivédik, hogy humanitárius válság robbanjon ki az országban, amitől felkerekednek az emberek.

„Lényegbe vágó, hogy

az EU a rászoruló afgánokat lehetőség szerint még Afganisztánban segítse”

– mutatott rá a svéd biztos.

A belügyminiszterek ülése előtt széleskörű sajtótalálgatások és „értesülések” keringtek arról, hogy az Európai Bizottság egy 600 millió eurós pénzügyi keretet készült a tagállamokkal elfogadtatni, amelyből az Afganisztán térségében lévő államok (így Pakisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és talán még Irán is) részesülhetnének, az országokat érő afgán menekültáradat arányában.

A modell voltaképpen már a tényleges várható vonulást megelőzően annak az együttműködési modellnek a megismétlése lehetne, amit az Európai Unió bő félévvel a szíriai menekültvándorlás megindulása után kötött 2016 elején Törökországgal.

A rendkívüli miniszteri tanácsülés után kiadott nyilatkozat végül úgy fogalmazott, hogy a tagországok készek „pénzügyi támogatást” nyújtani az Afganisztánban működő „releváns nemzetközi szervezeteknek”, csakúgy, mint „a szomszédos és a tranzitországoknak”, hogy megfelelő kapacitásokkal rendelkezzenek menekültek „biztonságos és méltó fogadására, számukra fenntartható életkörülmények biztosítására”.

Konkrét összeg azonban nem szerepel a szövegben, és ilyet utóbb egyes tagállami, szlovén féléves EU-elnökségi vagy európai bizottsági forrásokból sem sikerült újságíróknak kiszedniük. Egyedül a brüsszeli Politico utalt bizonyos névtelenséget kérő „EU-tisztviselőre”, aki szerint

a teljes keret elérheti az egymilliárd eurót is,

igaz, ebben már a korábbról tervezett, mintegy 300 millió eurónyi, közvetlenül afgánok támogatására szánt humanitárius segélyek összege is benne van.

A számok kerülése pénzügyi vonatkozásban láthatóan ugyanarról a tőről fakad, mint amiért afgán menekültek lehetséges európai befogadásához sem rendeltek „keretszámot” – szemben mondjuk a brit kormány bejelentésével, amelyik „húszezer afgán menekült” számára ígért belépési lehetőséget az Egyesült Királyságba.

Mindkét vonatkozás – a pénzügyi támogatás és a menekültek lehetséges száma – kapcsán visszatérő aggodalomként fogalmazódott meg, hogy a menekülteknél

bármilyen keretszám „húzó hatással” lehet a potenciális menedékkérőkre,

a pénzügyi támogatás számszerűsítése pedig alkudozásra késztetheti a megcélzott partnerországot, amihez képest pénzben, vagy tevékenységben ellenjavaslataik lehetnének.

Úgyhogy továbbra is csak általánosságban esett arról szó, hogy – miként Johansson belügyi biztos fogalmazott – mindazon afgánok, akik segítették az uniós tagállamok vagy intézmények munkáját, továbbá az üldözésnek kitett afgán nők, gyermekek, újságírók, emberi jogi aktivisták, művészek ki kell hogy érdemeljék az EU védelmét, befogadását.

Ezen a ponton azonban már részben megoszlottak a vélemények, olyannyira, hogy maga az ülést vezető szlovén belügyminiszter, Ales Hojs "helyenként igen túlfűtöttnek” minősítette a miniszteri tanácsülésen lezajlott vitát.

Egyfelől Jean Asselborn luxemburgi külügy- és belügyminiszter egyenesen a közös nyilatkozat blokkolásával fenyegetőzött, amiért szerinte az EU „nem mutat elég szolidaritást” az afgán menekültek iránt. (Asselborn is éppen a brit kormányzati bejelentéssel példálózott.) Amit végül csak azzal sikerült leszerelni, hogy a bizottság kötelezettséget vállalt egy (tagországok közötti) menekültelosztási fórum októberi megrendezésére.

Pedig szakértők szerint túl sok eredménnyel előre láthatóan ez sem kecsegtet, lévén egy sor tagállam – élén Lengyelországgal, Magyarországgal és Ausztriával, de hírek szerit közéjük sorolható Dánia és Csehország is – a leghatározottabban ellene volt és maradt menekültek befogadásának.

Ennek látványos megnyilvánulása volt, hogy az osztrák, a cseh és a dán belügyminiszter mások által utóbb „harciasnak” minősített közös nyilatkozatban rögzítették, hogy szerintük

„a legfontosabb azonnali teendő a térségben élőknek megüzenni: maradjatok ott, és mi támogatni fogjuk a régiótokat”.

Egy másik ütközési pont a közös nyilatkozat szövegezésénél volt. Írország például kifogásolta, hogy a közös nyilatkozat a menedékkérőket „illegális bevándorlóknak” minősíti, ahelyett, hogy a „szabálytalan” („irregular”) szót használnák. Sajtójelentések szerint a többségi uniós aggodalmakból sokat kifejez, hogy a szöveg végül mégiscsak megőrizte az „illegális” minősítést.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×