eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek nem hivatalos találkozóján a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2021. szeptember 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Bandic

Kemény és szenvedélyes vitáról számolt be Szijjártó Péter

Több országgal együtt Magyarország is határozottan érvelt a migráció ellen az uniós külügyminiszterek informális találkozóján.

Komoly, időnként kemény hangú, olykor szenvedélyes vita zajlott az afganisztáni helyzetről, de az Európai Unió egyes tagországai és a brüsszeli intézmények, sajnos, újra a 2015-ös pályára álltak rá - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagországok külügyminiszterei informális tanácskozásának második napján.

"Bár az elmúlt napokban folyamatosan azt halljuk, hogy nem akarják megismételni a 2015-ös migránsválság hibáit, ehhez képest az ülésen semmi más nem történt, minthogy szépen lassan visszacsúsztunk a 2015-ös pályára" - emelte ki a tárcavezető.

Hozzátette: volt egy nagy vita arról, hogy felszólítsák-e a tálibokat arra, engedjék elhagyni az országot azoknak az afgánoknak, akik el akarnak jönni, de a közép-európai országok egy csoportja elutasította ezt.

Szijjártó Péter szerint

ez gyakorlatilag egy biankó meghívás minden afgánnak, aki el akar jönni Afganisztánból.

Ez egy nagyon veszélyes, nagyon felelőtlen álláspont, hiszen Afganisztánban 39 millióan élnek, a lakosság fele már a tálib hatalomátvétel előtt is humanitárius segélyen élt, és van legalább 4 millió belső menekült - tette hozzá.

"Egy ilyen általános nyilatkozat semmi más eredménnyel nem fog járni, minthogy tömeges illegális migrációs hullám fog kiindulni Afganisztánból" - magyarázta Szijjártó Péter.

Kiemelte: a csehek, a lengyelek, a szlovének, a horvátok és Magyarország is elég határozottan érvelt a migráció ellen.

"Pontosan tudjuk, hogy Afganisztán a terrorizmus egyik melegágya. Ez volt az egyik oka húsz évvel ezelőtt a beavatkozás megkezdésének" - mondta. Hozzáfűzte: pontosan tudják azt is, hogy ha egy ilyen nagy illegális kiáramlás indul meg Afganisztánból, akkor az lehetőséget fog biztosítani terroristák százainak vagy ezreinek, hogy Európába jöjjenek.

És világos a migrációs útvonal is, gyakorlatilag akadálytalanul juthatnak el Törökországig, a Nyugat-Balkánig a kiáramló tömegek - húzta alá.

"Mi, magyarok, világos álláspontot képviselünk: kihoztuk azokat az afgánokat, akik nekünk segítettek, rajtuk kívül egyetlen egy afgánt sem vagyunk hajlandóak befogadni, még csak megfontolni sem akarjuk ezt" - jelentette ki a tárcavezető.

"Nekünk hazánk biztonsága, a magyar emberek biztonsága a legfontosabb" - hangsúlyozta.

A miniszter leszögezte: azt is világossá tették a közép-európaiak, ha valaki olyan álmokat dédelgetne, hogy majd megint kvótarendszer lesz, nagyon gyorsan felejtse el. Minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, kiket akar beengedni a saját országba és kikkel akar együtt élni.

"Nem kényszeríthet ránk senki semmilyen döntést ebben a tekintetben, sem Brüsszel, sem maga az Európai Bizottság"

- hangsúlyozta.

A tanácskozást mindkét nap Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A külügyminiszterekhez Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja és Jutta Urpilainen a bizottság nemzetközi partnerségekért felelős tagja is csatlakozott. Pénteken Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter is részt vett az ülésen, amelyen a tárcavezetők az afganisztáni helyzet után a Kínával, Indiával és a Perzsa(Arab)-öböl menti országokkal való együttműködés kérdéseit vitatták meg.

Szlovénia látja el az idei második félévben az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztét, ezért számos rendezvénynek, tanácskozásnak és konferenciának ad otthont.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×