eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az EU bizonyos feltételekkel kész a kapcsolattartásra a tálibokkal

Az új afgán kormánynak lehetővé kell tennie a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását, tiszteletben tartva az európai uniós eljárásokat és feltételeket - mondta az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Az Európai Unió bizonyos feltételek teljesülése esetén kész a kapcsolattartásra az Afganisztánt uralmuk alá hajtó, iszlamista tálibokkal - közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

"Az afgán lakosság támogatása érdekében fel kell vennünk a kapcsolatot az új kormánnyal" - mondta Josep Borrell a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagállamok informális külügyminiszteri tanácskozásának második napján.

A főképviselő egyfajta "operatív kapcsolattartásról" beszélt, ami önmagában nem jelentené a tálib kormány hivatalos elismerését, és kiemelte, hogy ennek mértéke az új vezetés magatartásától függene.

Hangsúlyozta, hogy a táliboknak nem szabad ismét menedéket nyújtaniuk terrorszervezetek számára Afganisztánban, ahogy azt előző, 1996 és 2001 közötti uralmuk idején tették. Emellett tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, különösen a nők jogait, a jogállamiságot, a sajtószabadságot, illetve más csoportokat is be kell vonniuk az átmeneti kormányba. Végül pedig lehetővé kell tenniük a külföldi állampolgárok, valamint azon helyiek távozását, akik erre jogosultak.

Borrell kijelentette továbbá, hogy az új afgán kormánynak lehetővé kell tennie a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását, tiszteletben tartva az európai uniós eljárásokat és feltételeket.

"Fokozni fogjuk a humanitárius támogatást, de erről a hozzáférés biztosításától függően fogunk dönteni" - húzta alá.

A radikálisok több mint két héttel a főváros, Kabul elfoglalását követően még nem jelentették be a dél-ázsiai ország új kormányát. A szervezet mérsékelt képet próbál magáról sugározni jelenleg, a vezetők azt hangoztatják, hogy nem fognak visszatérni a korábbi brutális hatalomgyakorlási módszereikhez, sokan azonban nem hisznek ezeknek az ígéreteknek.

Az ENSZ szerint Afganisztán humanitárius katasztrófával néz szembe a konfliktus, a szárazság és a koronavírus-járvány miatti válság közepette. Mintegy 18 millióan már most is humanitárius segítségnyújtásra szorulnak, ez nagyjából a lakosság fele.

Heiko Maas német külügyminiszter arról számolt be, hogy a táliboktól függ a befagyasztott fejlesztési támogatások feloldása. "Számos mérsékelt nyilatkozatot hallottunk az utóbbi napokban, de nem a szavaik, hanem a tetteik alapján fogjuk megítélni őket" - szögezte le.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×