eur:
411.2
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Stefan Löfven svéd miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezésről tartott stockholmi sajtóértekezleten 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Ali Lorestani

Súlyos döntést hozott a svéd miniszterelnök

Stefan Löfven novemberben lemond a kormányfői és a pártelnöki tisztségéről is.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök bejelentette, hogy novemberben lemond a kormányfői és a pártelnöki tisztségéről is.

Közölte sajtókonferenciáján, hogy erről már tájékoztatta az általa vezetett Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságát és a jelölő bizottság vezetőjét is. Lövfen a szociáldemokraták november eleji kongresszusán távozik a pártelnöki tisztségéből, ebből kifolyólag pedig a miniszterelnöki posztról is lemond, amelyet 2014 óta tölt be.

"A jövő évi (szeptemberi) választáson a szociáldemokratákat már másvalaki fogja vezetni. Egyszer minden véget ér, és én a legjobb feltételeket szeretném nyújtani az utódomnak" – mondta Lövfen.

A politikus korábban azt mondta, hogy a jövő évi választás előtti kampányban is ő fogja vezetni a pártot.

"Idővel megérett a döntést. Tíz éven át voltam a párt elnök, hét évig pedig miniszterelnök. Ezek fantasztikus évek volta, de mindennek eljön egyszer a vége" – fejtette ki ezúttal Lövfen.

A szociáldemokraták tisztújító kongresszusát november 3-7 között tartják, megválasztják a párt elnökét, aki felváltja majd Lövfent a miniszterelnöki tisztségben, ha a parlament is megszavazza.

Stefan Löfvent július 7-én választották meg ismét miniszterelnöknek, miután elegendő támogatást kapott a parlamentben, kilenc nappal azt követően, hogy bizalmatlansági szavazás után lemondott tisztségéről.

A Baloldali Párt és a Centrum Párt képviselői tartózkodtak a szavazáskor, míg a kormányfő pártja, a Szociáldemokrata Párt, a zöldek és néhány független képviselő Löfven mellett szavazott.

Löfven közölte, hogy a kétpárti kormánykoalíciót alakít a zöldekkel.

Löfven június 28-án jelentette be lemondását, miután egy héttel azelőtt elveszítette az radikális jobboldali Svéd Demokraták által ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, és a rendelkezésére álló egy hét alatt nem sikerült megoldania a kormányválságot, amely a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt alakult ki.

A 64 éves szociáldemokrata Löfven 2014-ben lett miniszterelnök, a legutóbbi, 2018-as választások után a zöldekkel megalakított kisebbségi kormány élén állt, külső támogatásra szorulva.

Löfven lemondása után Andreas Norlén, a parlament elnöke a konzervatív Mérsékelt Párt vezetőjét, Ulf Kristerssont kérte fel kormányalakításra, aki azonban azt mondta, ehhez nem tudná megszerezni a szükséges parlamenti többséget.

Az új kormány megalakulásáig Lövfen továbbra is ügyvivő miniszterelnökként vezeti a kabinetet.

Svédországban a tervek szerint 2022. szeptember 11-én tartanak parlamenti választásokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×