eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
AK47 on khaki uniform background
Nyitókép: zim286/Getty Images

Tavaly több ezer gyereknek kellett katonaként harcolnia, sokan meg is haltak

Több mint 8500 gyereket vetettek be katonaként tavaly a világ válságövezeteiben, és mintegy 2700-an meghaltak - derült ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé beterjesztett éves jelentéséből.

Az António Guterres ENSZ-főtitkár által jegyzett beszámoló a gyerekek ellen fegyveres konfliktusok során elkövetett gyilkosságokkal, csonkításokkal, szexuális kizsákmányolással, valamint a kényszersorozásukkal és az iskolák és kórházak ellen elkövetett támadásokkal foglalkozik.

A benne foglalt adatok szerint világszerte 21 fegyveres konfliktusban mintegy 19 378 gyereket ért erőszak, többségüket Szomáliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Afganisztánban, Szíriában és Jemenben.

A jelentés 8521, katonának besorozott gyerekről tud, és további 2674-ről, akit megöltek, illetve 5748 sebesültről.

Két kategória

A beszámolóhoz minden évben csatolják a harcoló felek listáját is, ezzel is ösztönözve őket a gyermekek nagyobb védelmére, ám e lista régóta komoly viták tárgya: összeállítóira mind Izrael, mind pedig Szaúd-Arábia nyomást gyakorol annak érdekében, hogy ne kerüljön fel rá.

Izrael mindeddig elkerülte, hogy szerepeljen rajta, a jemeni polgárháborúba beavatkozó, Rijád vezette katonai koalíció pedig tavaly került le róla, miután korábban jemeni gyerekek ellen elkövetett atrocitásokkal vádolták.

Mérséklendő a jelentést övező vitákat a listát 2017-ben két kategóriára bontották: az egyiken azon harcoló felek szerepelnek, amelyek intézkedéseket hoztak a gyerekek védelmében, a másikon pedig azok, akik nem.

A hétfői listán több jelentős változtatás is szerepel

A második kategóriában idén csak két állami erőszakszervezet szerepel, a mianmari hadsereg és a szíriai kormányerők. Mindkettőt gyerekek meggyilkolásával, megcsonkításával, és szexuális kizsákmányolásával vádolják, az utóbbit ezek mellett pedig gyerekkatonák toborzásával, illetve iskolák és kórházak elleni támadások elkövetésével is.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×