Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.98
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Armin Laschet, észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke sajtótájékoztatót tart pártja berlini székházában 2021. március 15-én, a tartományi törvényhozási (Landtag-) választások napját követően. A németországi Baden-Württemberg tartományban a Zöldek, Rajna-vidék-Pfalz tartományban a szociáldemokraták (SPD) kapták a legtöbb szavazatot.
Nyitókép: MTI/AP pool/Michael Sohn

A jobboldal nyerte a német választások egyik "főpróbáját"

Szász-Anhalt tartományban 40 százalékot gyűjtve győzött a CDU.

A szavazatok csaknem 40 százalékát összegyűjtve a Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzött a németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott törvényhozási (Landtag-) választáson, a hivatalos előzetes végeredmény szerint.

A CDU tartományi szervezete a német sajtóban megjelent első értékelések szerint szenzációs győzelmet aratott a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtti utolsó voksoláson.

A párt és kancellárjelöltje, Armin Laschet így megerősödve vághat neki a szeptemberi Bundestag-választás kampányának.

A legnagyobb vesztes a korábban a legnagyobb esélyesnek tartott Alternatíva Németországnak (AfD), amely a közvélemény-kutatások alapján vártnál és az előző, 2016-os Landtag-választáson elért eredményénél is gyengébben szerepelt, de továbbra is a második számú politikai erő az ország keleti részén, a volt NDK területén fekvő Szász-Anhaltban.

A CDU és az AfD mellett négy párt jutott be a magdeburgi Landtagba, a Baloldal (Die Linke), a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek, és új szereplőként a liberális FDP. Támogatottságuk nagyságrendekkel elmarad a CDU-éhoz és az AfD-éhez képest.

A Baloldal és az SPD jelentősen gyengült, a Zöldek a vártnál kevésbé erősödtek.

Mindez részben annak tulajdonítható, hogy az AfD áttörésének esélye miatt érzett aggodalom tízezres nagyságrendben terelt választókat más pártoktól az AfD győzelemének megakadályozására egyedül esélynek tartott CDU-hoz.

A CDU a szavazatok 37,1 százalékát gyűjtötte össze, 7,3 százalékponttal erősödve a 2016-os 29,8 százalékhoz képest.

A jobbközép néppárttól jobbra álló AfD 20,8 százalékot szerzett, 3,5 százalékponttal kevesebbet az öt évvel korábbi 24,3 százaléknál.

A Baloldal 11 százalékos eredménnyel végzett a harmadik helyen, 5,3 százalékponttal elmaradva a 2016-os 16,3 százaléktól.

Az SPD első alkalommal süllyedt a 10 százalékos határ alá, a szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg, 2,2 százalékponttal kevesebbet a 2016-os 10,6 százaléknál.

A Zöldek erősödtek, a szavazatok 5,9 százalékát szerezték meg, 0,7 százalékponttal többet az öt évvel korábbi 5,2 százaléknál.

Az FPD ezúttal átlépte az 5 százalékos küszöböt, így tíz év után ismét képviseletet szerzett a tartományi gyűlésben. A szavazatok 6,4 százalékát szerezték meg, 1,5 százalékponttal erősödve a 2016-os 4,9 százalékhoz képest.

A választási részvételi arány 57,4 százalék volt, csökkent az öt évvel korábbi 61,1 százalékhoz képest.

A CDU 2002 óta megszakítás nélkül kormányoz Szász-Anhaltban. A vasárnapi választással véget ért ciklusban az SPD-vel és a Zöldekkel volt koalícióban. Az új ciklusban egyedül az SPD-vel is alakíthat többségi kormányt.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×