eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Armin Laschet, észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke sajtótájékoztatót tart pártja berlini székházában 2021. március 15-én, a tartományi törvényhozási (Landtag-) választások napját követően. A németországi Baden-Württemberg tartományban a Zöldek, Rajna-vidék-Pfalz tartományban a szociáldemokraták (SPD) kapták a legtöbb szavazatot.
Nyitókép: MTI/AP pool/Michael Sohn

A jobboldal nyerte a német választások egyik "főpróbáját"

Szász-Anhalt tartományban 40 százalékot gyűjtve győzött a CDU.

A szavazatok csaknem 40 százalékát összegyűjtve a Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzött a németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott törvényhozási (Landtag-) választáson, a hivatalos előzetes végeredmény szerint.

A CDU tartományi szervezete a német sajtóban megjelent első értékelések szerint szenzációs győzelmet aratott a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtti utolsó voksoláson.

A párt és kancellárjelöltje, Armin Laschet így megerősödve vághat neki a szeptemberi Bundestag-választás kampányának.

A legnagyobb vesztes a korábban a legnagyobb esélyesnek tartott Alternatíva Németországnak (AfD), amely a közvélemény-kutatások alapján vártnál és az előző, 2016-os Landtag-választáson elért eredményénél is gyengébben szerepelt, de továbbra is a második számú politikai erő az ország keleti részén, a volt NDK területén fekvő Szász-Anhaltban.

A CDU és az AfD mellett négy párt jutott be a magdeburgi Landtagba, a Baloldal (Die Linke), a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek, és új szereplőként a liberális FDP. Támogatottságuk nagyságrendekkel elmarad a CDU-éhoz és az AfD-éhez képest.

A Baloldal és az SPD jelentősen gyengült, a Zöldek a vártnál kevésbé erősödtek.

Mindez részben annak tulajdonítható, hogy az AfD áttörésének esélye miatt érzett aggodalom tízezres nagyságrendben terelt választókat más pártoktól az AfD győzelemének megakadályozására egyedül esélynek tartott CDU-hoz.

A CDU a szavazatok 37,1 százalékát gyűjtötte össze, 7,3 százalékponttal erősödve a 2016-os 29,8 százalékhoz képest.

A jobbközép néppárttól jobbra álló AfD 20,8 százalékot szerzett, 3,5 százalékponttal kevesebbet az öt évvel korábbi 24,3 százaléknál.

A Baloldal 11 százalékos eredménnyel végzett a harmadik helyen, 5,3 százalékponttal elmaradva a 2016-os 16,3 százaléktól.

Az SPD első alkalommal süllyedt a 10 százalékos határ alá, a szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg, 2,2 százalékponttal kevesebbet a 2016-os 10,6 százaléknál.

A Zöldek erősödtek, a szavazatok 5,9 százalékát szerezték meg, 0,7 százalékponttal többet az öt évvel korábbi 5,2 százaléknál.

Az FPD ezúttal átlépte az 5 százalékos küszöböt, így tíz év után ismét képviseletet szerzett a tartományi gyűlésben. A szavazatok 6,4 százalékát szerezték meg, 1,5 százalékponttal erősödve a 2016-os 4,9 százalékhoz képest.

A választási részvételi arány 57,4 százalék volt, csökkent az öt évvel korábbi 61,1 százalékhoz képest.

A CDU 2002 óta megszakítás nélkül kormányoz Szász-Anhaltban. A vasárnapi választással véget ért ciklusban az SPD-vel és a Zöldekkel volt koalícióban. Az új ciklusban egyedül az SPD-vel is alakíthat többségi kormányt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×