eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Dánia segített Amerikának kémkedni: Angela Merkelt is lehallgatták

A német kancellár után is kémkedtek 2012–2014 közt az amerikaiak a dán titkosszolgálat segítségével. Ekkor Joe Biden volt az alelnök.

A német kancellár mellett más német, valamint svéd, francia és norvég hivatalnokokról is gyűjtöttek információt, tudósít a a Danmarks Radio: a hírek Merkel lehallgatásáról már 2013-ban felreppentek. Akkor Edward Snowden szivárogtatott ki ezzel kapcsolatos információkat, melyeket az amerikaiak akkor nem tagadtak egy az egyben. Arról adtak csak ki nyilatkozatot, hogy Angela Merkel telefonját sem akkor nem hallgatták le, sem a jövőben nem fogják, írja a BBC.

A most nyilvánosságot látott információk szerint dán internetkábelekre csatlakozva tudott az amerikai titkosszolgálat, az NSA számos prominens személy szöveges üzeneteihez és telefonbeszélgetéseihez is hozzáférni. Az Operation Dunhammer nevet viselő akcióról a Danmarks Radio kilenc különböző forrást interjúvolt meg, akik állításuk szerint mindannyian titkosított információkhoz férnek hozzá. Elmondásukból kiderült, hogy

az akkori német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier és az ellenzéket akkor vezető Peer Steinbruck telefonját is lehallgatták.

Sem a dán, sem az amerikai titkosszolgálat nem kommentálta az értesülést, Trine Bramsen dán védelmi miniszter szerint ugyanakkor a dán állam szövetségeseinek szisztematikus lehallgatása elképzelhetetlen.

A jelentés vasárnapi megjelenését követően Snowden azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt, hogy mélyen benne volt ebben a botrányba, mivel Joe Biden az Egyesült Államok alelnöke volt a bejelentett megfigyelés idején.

"Nemcsak Dániától, hanem vezető partnereiktől is kifejezetten teljes nyilvánosságra kellene követelni" - tweetelte.

2013-ban Snowden, a CIA egykori szerződéses alkalmazottja a médiának az amerikai hírszerzés által végzett kiterjedt internetes és telefonos megfigyelésekről szivárogtatott ki részleteket.

Az Egyesült Államok ekkor vádat emelt ellene kormányzati tulajdon ellopása, nemzetvédelmi információk jogosulatlan közlése és minősített hírközlési információk szándékos közlése miatt. Snowden később Oroszországban keresett menedéket.

Az általa nyilvánosságra hozott bizonyítékokat megelőzően az amerikai hírszerzés vezető tisztviselői nyilvánosan kitartottak amellett, hogy az NSA soha nem gyűjtött tudatosan adatokat magánjellegű telefonhívásokról.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×