eur:
402.79
usd:
347.87
bux:
97181.78
2025. június 23. hétfő Zoltán
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Dánia segített Amerikának kémkedni: Angela Merkelt is lehallgatták

A német kancellár után is kémkedtek 2012–2014 közt az amerikaiak a dán titkosszolgálat segítségével. Ekkor Joe Biden volt az alelnök.

A német kancellár mellett más német, valamint svéd, francia és norvég hivatalnokokról is gyűjtöttek információt, tudósít a a Danmarks Radio: a hírek Merkel lehallgatásáról már 2013-ban felreppentek. Akkor Edward Snowden szivárogtatott ki ezzel kapcsolatos információkat, melyeket az amerikaiak akkor nem tagadtak egy az egyben. Arról adtak csak ki nyilatkozatot, hogy Angela Merkel telefonját sem akkor nem hallgatták le, sem a jövőben nem fogják, írja a BBC.

A most nyilvánosságot látott információk szerint dán internetkábelekre csatlakozva tudott az amerikai titkosszolgálat, az NSA számos prominens személy szöveges üzeneteihez és telefonbeszélgetéseihez is hozzáférni. Az Operation Dunhammer nevet viselő akcióról a Danmarks Radio kilenc különböző forrást interjúvolt meg, akik állításuk szerint mindannyian titkosított információkhoz férnek hozzá. Elmondásukból kiderült, hogy

az akkori német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier és az ellenzéket akkor vezető Peer Steinbruck telefonját is lehallgatták.

Sem a dán, sem az amerikai titkosszolgálat nem kommentálta az értesülést, Trine Bramsen dán védelmi miniszter szerint ugyanakkor a dán állam szövetségeseinek szisztematikus lehallgatása elképzelhetetlen.

A jelentés vasárnapi megjelenését követően Snowden azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt, hogy mélyen benne volt ebben a botrányba, mivel Joe Biden az Egyesült Államok alelnöke volt a bejelentett megfigyelés idején.

"Nemcsak Dániától, hanem vezető partnereiktől is kifejezetten teljes nyilvánosságra kellene követelni" - tweetelte.

2013-ban Snowden, a CIA egykori szerződéses alkalmazottja a médiának az amerikai hírszerzés által végzett kiterjedt internetes és telefonos megfigyelésekről szivárogtatott ki részleteket.

Az Egyesült Államok ekkor vádat emelt ellene kormányzati tulajdon ellopása, nemzetvédelmi információk jogosulatlan közlése és minősített hírközlési információk szándékos közlése miatt. Snowden később Oroszországban keresett menedéket.

Az általa nyilvánosságra hozott bizonyítékokat megelőzően az amerikai hírszerzés vezető tisztviselői nyilvánosan kitartottak amellett, hogy az NSA soha nem gyűjtött tudatosan adatokat magánjellegű telefonhívásokról.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×