Infostart.hu
eur:
359.8
usd:
309.66
bux:
131460.2
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Dánia segített Amerikának kémkedni: Angela Merkelt is lehallgatták

A német kancellár után is kémkedtek 2012–2014 közt az amerikaiak a dán titkosszolgálat segítségével. Ekkor Joe Biden volt az alelnök.

A német kancellár mellett más német, valamint svéd, francia és norvég hivatalnokokról is gyűjtöttek információt, tudósít a a Danmarks Radio: a hírek Merkel lehallgatásáról már 2013-ban felreppentek. Akkor Edward Snowden szivárogtatott ki ezzel kapcsolatos információkat, melyeket az amerikaiak akkor nem tagadtak egy az egyben. Arról adtak csak ki nyilatkozatot, hogy Angela Merkel telefonját sem akkor nem hallgatták le, sem a jövőben nem fogják, írja a BBC.

A most nyilvánosságot látott információk szerint dán internetkábelekre csatlakozva tudott az amerikai titkosszolgálat, az NSA számos prominens személy szöveges üzeneteihez és telefonbeszélgetéseihez is hozzáférni. Az Operation Dunhammer nevet viselő akcióról a Danmarks Radio kilenc különböző forrást interjúvolt meg, akik állításuk szerint mindannyian titkosított információkhoz férnek hozzá. Elmondásukból kiderült, hogy

az akkori német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier és az ellenzéket akkor vezető Peer Steinbruck telefonját is lehallgatták.

Sem a dán, sem az amerikai titkosszolgálat nem kommentálta az értesülést, Trine Bramsen dán védelmi miniszter szerint ugyanakkor a dán állam szövetségeseinek szisztematikus lehallgatása elképzelhetetlen.

A jelentés vasárnapi megjelenését követően Snowden azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt, hogy mélyen benne volt ebben a botrányba, mivel Joe Biden az Egyesült Államok alelnöke volt a bejelentett megfigyelés idején.

"Nemcsak Dániától, hanem vezető partnereiktől is kifejezetten teljes nyilvánosságra kellene követelni" - tweetelte.

2013-ban Snowden, a CIA egykori szerződéses alkalmazottja a médiának az amerikai hírszerzés által végzett kiterjedt internetes és telefonos megfigyelésekről szivárogtatott ki részleteket.

Az Egyesült Államok ekkor vádat emelt ellene kormányzati tulajdon ellopása, nemzetvédelmi információk jogosulatlan közlése és minősített hírközlési információk szándékos közlése miatt. Snowden később Oroszországban keresett menedéket.

Az általa nyilvánosságra hozott bizonyítékokat megelőzően az amerikai hírszerzés vezető tisztviselői nyilvánosan kitartottak amellett, hogy az NSA soha nem gyűjtött tudatosan adatokat magánjellegű telefonhívásokról.

Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

A német katonai vezetés az orosz fenyegetettség miatt egy magas készenlétű haderő azonnali kialakítását sürgeti. Csiki Varga Tamás elemző szerint a németek az éberség fenntartása miatt figyelmeztetnek az orosz katonai veszélyre, de ők sem számolnak egy hagyományos „invázióval” több százezer katona bevetésével, mert azt ma már akár drónokkal is meg lehet akasztani. Úgy véli, inkább provokációk, destabilizáló és egyéb kisebb volumenű műveletek fenyegetnek az oroszok részéről..

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Valdis Dombrovskis: az Európai Bizottság teljes támogatást nyújt Magyarországnak az átállásban

Valdis Dombrovskis: az Európai Bizottság teljes támogatást nyújt Magyarországnak az átállásban

Magyarország új kormánya konstruktívabb fejezetet nyitott a Brüsszellel való kapcsolatában azzal, hogy újra napirendre tűzte az euró bevezetését, ismét tárgyal az Európai Bizottsággal a befagyasztott uniós forrásokról és együttműködőbb álláspontot jelez olyan kérdésekben, mint Ukrajna támogatása, az Oroszországgal szembeni szankciók. Valamint a közös valuta bevezetése felé tett hiteles lépésekhez továbbra is éveken át tartó fegyelmezett felkészülésre, az ERM II-be való belépésre, tartós költségvetési konszolidációra és a maastrichti kritériumok teljesítésére lenne szükség – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Valdis Dombrovskis európai biztos. Szerinte biztatók a kilátások, hogy Magyarország hozzáférhessen a felfüggesztett uniós források jelentős részéhez, ha az új kormány teljesíti a jogállamisággal, az audit- és kontrollrendszerekkel kapcsolatos vállalásait. Hozzátette, hogy ezek a források érdemi támogatást jelenthetnének a gazdasági növekedés és a költségvetés számára is. Dombrovskis arról is beszélt, hogy az euró bevezetése javíthatná a makrogazdasági stabilitást, erősíthetné a befektetői bizalmat, és mélyíthetné Magyarország beágyazódását az európai értékláncokba, ugyanakkor figyelmeztetett: a jelenlegi geopolitikai sokkok stagflációs kockázatokat okoznak Európában, a kormányoknak pedig széles körű fosszilisenergia-támogatások vagy a belső piacot tovább széttöredező nemzeti túlszabályozás helyett átmeneti és célzott intézkedésekkel kellene válaszolniuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×