Infostart.hu
eur:
364.29
usd:
310.78
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Dánia segített Amerikának kémkedni: Angela Merkelt is lehallgatták

A német kancellár után is kémkedtek 2012–2014 közt az amerikaiak a dán titkosszolgálat segítségével. Ekkor Joe Biden volt az alelnök.

A német kancellár mellett más német, valamint svéd, francia és norvég hivatalnokokról is gyűjtöttek információt, tudósít a a Danmarks Radio: a hírek Merkel lehallgatásáról már 2013-ban felreppentek. Akkor Edward Snowden szivárogtatott ki ezzel kapcsolatos információkat, melyeket az amerikaiak akkor nem tagadtak egy az egyben. Arról adtak csak ki nyilatkozatot, hogy Angela Merkel telefonját sem akkor nem hallgatták le, sem a jövőben nem fogják, írja a BBC.

A most nyilvánosságot látott információk szerint dán internetkábelekre csatlakozva tudott az amerikai titkosszolgálat, az NSA számos prominens személy szöveges üzeneteihez és telefonbeszélgetéseihez is hozzáférni. Az Operation Dunhammer nevet viselő akcióról a Danmarks Radio kilenc különböző forrást interjúvolt meg, akik állításuk szerint mindannyian titkosított információkhoz férnek hozzá. Elmondásukból kiderült, hogy

az akkori német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier és az ellenzéket akkor vezető Peer Steinbruck telefonját is lehallgatták.

Sem a dán, sem az amerikai titkosszolgálat nem kommentálta az értesülést, Trine Bramsen dán védelmi miniszter szerint ugyanakkor a dán állam szövetségeseinek szisztematikus lehallgatása elképzelhetetlen.

A jelentés vasárnapi megjelenését követően Snowden azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt, hogy mélyen benne volt ebben a botrányba, mivel Joe Biden az Egyesült Államok alelnöke volt a bejelentett megfigyelés idején.

"Nemcsak Dániától, hanem vezető partnereiktől is kifejezetten teljes nyilvánosságra kellene követelni" - tweetelte.

2013-ban Snowden, a CIA egykori szerződéses alkalmazottja a médiának az amerikai hírszerzés által végzett kiterjedt internetes és telefonos megfigyelésekről szivárogtatott ki részleteket.

Az Egyesült Államok ekkor vádat emelt ellene kormányzati tulajdon ellopása, nemzetvédelmi információk jogosulatlan közlése és minősített hírközlési információk szándékos közlése miatt. Snowden később Oroszországban keresett menedéket.

Az általa nyilvánosságra hozott bizonyítékokat megelőzően az amerikai hírszerzés vezető tisztviselői nyilvánosan kitartottak amellett, hogy az NSA soha nem gyűjtött tudatosan adatokat magánjellegű telefonhívásokról.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×