Infostart.hu
eur:
385.03
usd:
328.57
bux:
0
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: A World Trade Center parázsló romjai hat nappal a támadások után (Wikipédia/U.S. Navy - Mate Eric J. Tilford)

Tíz éve halott a világ legkeresettebb terroristája

Tíz éve, 2011. május 2-án végzett egy amerikai különleges egység a pakisztáni Abbotábád városában Oszama bin Ladennel, a világ legkeresettebb terroristájával, az al-Kaida terrorszervezet alapítójával és vezérével, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjével.

Oszama bin Laden 1957. március 10-én született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közel álló, dúsgazdag építési nagyvállalkozó volt, halála után az 58 gyermeke közül tizenkettedik Oszama mintegy 300 millió dollárt örökölt. Formális vallásos nevelést nem kapott, de a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa. 1980-ban, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", azaz a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között csatlakozott a muszlim harcosokhoz. Afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat nevű csoportot, amely harcosokat toborzott, és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.

A Vörös Hadsereg 1988-as kivonulása után bin Laden a korábbi szövetséges Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Szaúd-Arábiába hazatérve hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a szerinte korrupt rijádi kormány ellen, amiért az az első Öböl-háború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Az 1980-as évek végére tehető az al-Kaida (az arab szó jelentése: alap, bázis) megalakítása is, amely az 1990-es évek elejétől már amerikai célpontok ellen tervezett és hajtott végre terrorakciókat.

Barack Obama volt amerikai elnök és William H. McRaven, az Egyesült Államok haditengerészetének volt admirálisa az Oszama bin Laden-küldetésről beszélgettek a napokban:

Oszama Szaúd-Arábiából Szudánba ment, ahol 23 kiképzőtábort állított fel, és állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést. Amerikai nyomásra 1996-ben innen is kiutasították, ő pedig visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán megszervezte mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőinek találkozóját, akik létrehozták "A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontját". A feltételezések szerint az al-Kaida akkor kezdte világszerte szervezni és finanszírozni a különböző - csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri - iszlám militánsok kiképzését, felfegyverzését és merényleteit.

Követőinek számáról szélsőséges becslések keringtek: egyes források szerint csupán háromezer harcosa volt, míg mások 35 ezer főt emlegettek. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordultak. Vagyonáról annyit lehetett tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa volt, érdekeltségekkel rendelkezett a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is.

Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták, de neve csak akkor lett világszerte ismert, amikor az általa vezetett al-Kaida vállalta a felelősséget az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett, háromezer áldozatot követelő terrortámadásért. Miután az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok nem voltak hajlandóak az országban rejtőzködő Oszama kiadására, 2001. október 7-én az Egyesült Államok és szövetségesei ellencsapást indítottak a tálibok és az al-Kaida ellen.

Oszama a tálib rendszer bukása után bujkálni kényszerült, többnyire a szinte ellenőrizhetetlen afgán-pakisztáni határ térségében, szervezete azonban folytatta működését: a világ különböző pontjain végrehajtott merényletei megrázták és félelemmel töltötték el az európai nagyvárosok lakosságát ugyanúgy, mint az Indonéziában, a Közel-Keleten vagy az egyes arab országokban élőket. Időnként videoüzenetekben hallatott magáról, szent háborúra, dzsihádra szólítva fel híveit Amerika ellen. Sokszor keltették halálhírét, de a fejére kitűzött 25 millió dolláros vérdíj ellenére egy évtizeden át sem sikerült elfogni. Utolsó búvóhelye Abbotábádban volt, ahol hat évig élt népes családjával, a pakisztáni katonai akadémia szomszédságában.

Barack Obama bejelenti, hogy megölték Oszama bin Ladent:

A Pentagon hivatalos jelentése alapján a világ akkor legkeresettebb terroristájával 2011. május 2-án végeztek villájában amerikai elit kommandósok, akik Oszama holttestét - iszlám szertartás szerint - a tengerbe temették. 2013 februárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsa törölte feketelistájáról Oszama bin Laden nevét.

Címlapról ajánljuk
Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump  – Németország kivár

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.
Csúnyán elbántak az amerikai piacokkal - Mi jöhet ma?

Csúnyán elbántak az amerikai piacokkal - Mi jöhet ma?

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Az ismét fellobbanó geopolitikai és kereskedelmi feszültségek hatására kockázatkerülőbbé vált a piac, az ázsiai tőzsdék többnyire lekövették a tegnapi amerikai esést, Európában viszont már úgy tűnik, hogy enyhe pozitív korrekció jöhet a hét eleji lejtmenet után. A menedékeszközök eközben jól teljesítenek, az arany ára új csúcsra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×