Infostart.hu
eur:
359.5
usd:
315
bux:
142138.24
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Nyitókép: A World Trade Center parázsló romjai hat nappal a támadások után (Wikipédia/U.S. Navy - Mate Eric J. Tilford)

Tíz éve halott a világ legkeresettebb terroristája

Tíz éve, 2011. május 2-án végzett egy amerikai különleges egység a pakisztáni Abbotábád városában Oszama bin Ladennel, a világ legkeresettebb terroristájával, az al-Kaida terrorszervezet alapítójával és vezérével, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjével.

Oszama bin Laden 1957. március 10-én született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közel álló, dúsgazdag építési nagyvállalkozó volt, halála után az 58 gyermeke közül tizenkettedik Oszama mintegy 300 millió dollárt örökölt. Formális vallásos nevelést nem kapott, de a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa. 1980-ban, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", azaz a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között csatlakozott a muszlim harcosokhoz. Afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat nevű csoportot, amely harcosokat toborzott, és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.

A Vörös Hadsereg 1988-as kivonulása után bin Laden a korábbi szövetséges Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Szaúd-Arábiába hazatérve hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a szerinte korrupt rijádi kormány ellen, amiért az az első Öböl-háború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Az 1980-as évek végére tehető az al-Kaida (az arab szó jelentése: alap, bázis) megalakítása is, amely az 1990-es évek elejétől már amerikai célpontok ellen tervezett és hajtott végre terrorakciókat.

Barack Obama volt amerikai elnök és William H. McRaven, az Egyesült Államok haditengerészetének volt admirálisa az Oszama bin Laden-küldetésről beszélgettek a napokban:

Oszama Szaúd-Arábiából Szudánba ment, ahol 23 kiképzőtábort állított fel, és állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést. Amerikai nyomásra 1996-ben innen is kiutasították, ő pedig visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán megszervezte mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőinek találkozóját, akik létrehozták "A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontját". A feltételezések szerint az al-Kaida akkor kezdte világszerte szervezni és finanszírozni a különböző - csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri - iszlám militánsok kiképzését, felfegyverzését és merényleteit.

Követőinek számáról szélsőséges becslések keringtek: egyes források szerint csupán háromezer harcosa volt, míg mások 35 ezer főt emlegettek. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordultak. Vagyonáról annyit lehetett tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa volt, érdekeltségekkel rendelkezett a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is.

Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták, de neve csak akkor lett világszerte ismert, amikor az általa vezetett al-Kaida vállalta a felelősséget az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett, háromezer áldozatot követelő terrortámadásért. Miután az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok nem voltak hajlandóak az országban rejtőzködő Oszama kiadására, 2001. október 7-én az Egyesült Államok és szövetségesei ellencsapást indítottak a tálibok és az al-Kaida ellen.

Oszama a tálib rendszer bukása után bujkálni kényszerült, többnyire a szinte ellenőrizhetetlen afgán-pakisztáni határ térségében, szervezete azonban folytatta működését: a világ különböző pontjain végrehajtott merényletei megrázták és félelemmel töltötték el az európai nagyvárosok lakosságát ugyanúgy, mint az Indonéziában, a Közel-Keleten vagy az egyes arab országokban élőket. Időnként videoüzenetekben hallatott magáról, szent háborúra, dzsihádra szólítva fel híveit Amerika ellen. Sokszor keltették halálhírét, de a fejére kitűzött 25 millió dolláros vérdíj ellenére egy évtizeden át sem sikerült elfogni. Utolsó búvóhelye Abbotábádban volt, ahol hat évig élt népes családjával, a pakisztáni katonai akadémia szomszédságában.

Barack Obama bejelenti, hogy megölték Oszama bin Ladent:

A Pentagon hivatalos jelentése alapján a világ akkor legkeresettebb terroristájával 2011. május 2-án végeztek villájában amerikai elit kommandósok, akik Oszama holttestét - iszlám szertartás szerint - a tengerbe temették. 2013 februárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsa törölte feketelistájáról Oszama bin Laden nevét.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

A helyreállítási alapból Magyarországra érkező uniós források egy részét járműbeszerzésekre fordítja a kormány, és hamarosan döntés születhet új közlekedési fejlesztésekről is – mondta az InfoRádióban a közlekedési és beruházási miniszter a magyar vasút 180 éves fennállása tiszteletére szervezett budapesti ünnepség után. Vitézy Dávid hozzátette: a kohéziós források felhasználásáról is tárgyal szerdai ülésén a kabinet. A KRESZ-t két lépcsőben alakítják át.

Rendkívüli országgyűlési ülést hív össze a kormány

Kétnapos rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a jövő hétre a kormány nevében Miniszterelnökséget vezető miniszter, az erről szóló dokumentum szerdán került fel az Országgyűlés honlapjára.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: folytatódnak a személycserék, sorjáznak a szakpolitikai döntések

Tisza-kormány: folytatódnak a személycserék, sorjáznak a szakpolitikai döntések

Kedden Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×