eur:
392.9
usd:
366.35
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Nyitókép: A World Trade Center parázsló romjai hat nappal a támadások után (Wikipédia/U.S. Navy - Mate Eric J. Tilford)

Tíz éve halott a világ legkeresettebb terroristája

Tíz éve, 2011. május 2-án végzett egy amerikai különleges egység a pakisztáni Abbotábád városában Oszama bin Ladennel, a világ legkeresettebb terroristájával, az al-Kaida terrorszervezet alapítójával és vezérével, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjével.

Oszama bin Laden 1957. március 10-én született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közel álló, dúsgazdag építési nagyvállalkozó volt, halála után az 58 gyermeke közül tizenkettedik Oszama mintegy 300 millió dollárt örökölt. Formális vallásos nevelést nem kapott, de a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa. 1980-ban, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", azaz a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között csatlakozott a muszlim harcosokhoz. Afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat nevű csoportot, amely harcosokat toborzott, és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.

A Vörös Hadsereg 1988-as kivonulása után bin Laden a korábbi szövetséges Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Szaúd-Arábiába hazatérve hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a szerinte korrupt rijádi kormány ellen, amiért az az első Öböl-háború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Az 1980-as évek végére tehető az al-Kaida (az arab szó jelentése: alap, bázis) megalakítása is, amely az 1990-es évek elejétől már amerikai célpontok ellen tervezett és hajtott végre terrorakciókat.

Barack Obama volt amerikai elnök és William H. McRaven, az Egyesült Államok haditengerészetének volt admirálisa az Oszama bin Laden-küldetésről beszélgettek a napokban:

Oszama Szaúd-Arábiából Szudánba ment, ahol 23 kiképzőtábort állított fel, és állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést. Amerikai nyomásra 1996-ben innen is kiutasították, ő pedig visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán megszervezte mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőinek találkozóját, akik létrehozták "A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontját". A feltételezések szerint az al-Kaida akkor kezdte világszerte szervezni és finanszírozni a különböző - csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri - iszlám militánsok kiképzését, felfegyverzését és merényleteit.

Követőinek számáról szélsőséges becslések keringtek: egyes források szerint csupán háromezer harcosa volt, míg mások 35 ezer főt emlegettek. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordultak. Vagyonáról annyit lehetett tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa volt, érdekeltségekkel rendelkezett a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is.

Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták, de neve csak akkor lett világszerte ismert, amikor az általa vezetett al-Kaida vállalta a felelősséget az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett, háromezer áldozatot követelő terrortámadásért. Miután az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok nem voltak hajlandóak az országban rejtőzködő Oszama kiadására, 2001. október 7-én az Egyesült Államok és szövetségesei ellencsapást indítottak a tálibok és az al-Kaida ellen.

Oszama a tálib rendszer bukása után bujkálni kényszerült, többnyire a szinte ellenőrizhetetlen afgán-pakisztáni határ térségében, szervezete azonban folytatta működését: a világ különböző pontjain végrehajtott merényletei megrázták és félelemmel töltötték el az európai nagyvárosok lakosságát ugyanúgy, mint az Indonéziában, a Közel-Keleten vagy az egyes arab országokban élőket. Időnként videoüzenetekben hallatott magáról, szent háborúra, dzsihádra szólítva fel híveit Amerika ellen. Sokszor keltették halálhírét, de a fejére kitűzött 25 millió dolláros vérdíj ellenére egy évtizeden át sem sikerült elfogni. Utolsó búvóhelye Abbotábádban volt, ahol hat évig élt népes családjával, a pakisztáni katonai akadémia szomszédságában.

Barack Obama bejelenti, hogy megölték Oszama bin Ladent:

A Pentagon hivatalos jelentése alapján a világ akkor legkeresettebb terroristájával 2011. május 2-án végeztek villájában amerikai elit kommandósok, akik Oszama holttestét - iszlám szertartás szerint - a tengerbe temették. 2013 februárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsa törölte feketelistájáról Oszama bin Laden nevét.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×