Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Nyitókép: A World Trade Center parázsló romjai hat nappal a támadások után (Wikipédia/U.S. Navy - Mate Eric J. Tilford)

Tíz éve halott a világ legkeresettebb terroristája

Tíz éve, 2011. május 2-án végzett egy amerikai különleges egység a pakisztáni Abbotábád városában Oszama bin Ladennel, a világ legkeresettebb terroristájával, az al-Kaida terrorszervezet alapítójával és vezérével, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjével.

Oszama bin Laden 1957. március 10-én született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közel álló, dúsgazdag építési nagyvállalkozó volt, halála után az 58 gyermeke közül tizenkettedik Oszama mintegy 300 millió dollárt örökölt. Formális vallásos nevelést nem kapott, de a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa. 1980-ban, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", azaz a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között csatlakozott a muszlim harcosokhoz. Afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat nevű csoportot, amely harcosokat toborzott, és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.

A Vörös Hadsereg 1988-as kivonulása után bin Laden a korábbi szövetséges Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Szaúd-Arábiába hazatérve hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a szerinte korrupt rijádi kormány ellen, amiért az az első Öböl-háború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Az 1980-as évek végére tehető az al-Kaida (az arab szó jelentése: alap, bázis) megalakítása is, amely az 1990-es évek elejétől már amerikai célpontok ellen tervezett és hajtott végre terrorakciókat.

Barack Obama volt amerikai elnök és William H. McRaven, az Egyesült Államok haditengerészetének volt admirálisa az Oszama bin Laden-küldetésről beszélgettek a napokban:

Oszama Szaúd-Arábiából Szudánba ment, ahol 23 kiképzőtábort állított fel, és állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést. Amerikai nyomásra 1996-ben innen is kiutasították, ő pedig visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán megszervezte mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőinek találkozóját, akik létrehozták "A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontját". A feltételezések szerint az al-Kaida akkor kezdte világszerte szervezni és finanszírozni a különböző - csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri - iszlám militánsok kiképzését, felfegyverzését és merényleteit.

Követőinek számáról szélsőséges becslések keringtek: egyes források szerint csupán háromezer harcosa volt, míg mások 35 ezer főt emlegettek. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordultak. Vagyonáról annyit lehetett tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa volt, érdekeltségekkel rendelkezett a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is.

Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták, de neve csak akkor lett világszerte ismert, amikor az általa vezetett al-Kaida vállalta a felelősséget az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett, háromezer áldozatot követelő terrortámadásért. Miután az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok nem voltak hajlandóak az országban rejtőzködő Oszama kiadására, 2001. október 7-én az Egyesült Államok és szövetségesei ellencsapást indítottak a tálibok és az al-Kaida ellen.

Oszama a tálib rendszer bukása után bujkálni kényszerült, többnyire a szinte ellenőrizhetetlen afgán-pakisztáni határ térségében, szervezete azonban folytatta működését: a világ különböző pontjain végrehajtott merényletei megrázták és félelemmel töltötték el az európai nagyvárosok lakosságát ugyanúgy, mint az Indonéziában, a Közel-Keleten vagy az egyes arab országokban élőket. Időnként videoüzenetekben hallatott magáról, szent háborúra, dzsihádra szólítva fel híveit Amerika ellen. Sokszor keltették halálhírét, de a fejére kitűzött 25 millió dolláros vérdíj ellenére egy évtizeden át sem sikerült elfogni. Utolsó búvóhelye Abbotábádban volt, ahol hat évig élt népes családjával, a pakisztáni katonai akadémia szomszédságában.

Barack Obama bejelenti, hogy megölték Oszama bin Ladent:

A Pentagon hivatalos jelentése alapján a világ akkor legkeresettebb terroristájával 2011. május 2-án végeztek villájában amerikai elit kommandósok, akik Oszama holttestét - iszlám szertartás szerint - a tengerbe temették. 2013 februárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsa törölte feketelistájáról Oszama bin Laden nevét.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×