Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Vendégek egy jeruzsálemi kávézó teraszán 2021. március 7-én, amikor Izraelben megkezdődik a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások utáni nyitás utolsó, harmadik szakasza. Ennek keretében többek között kinyithatnak a vendéglátóhelyek.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Izraelben már részben maszkmentes az élet

Vasárnap óta nem kötelező nyílt közterületen maszkot viselni az országban, amely lakosságának már több mint a felét beoltotta két adaggal a Pfizer vakcinájából.

Januárban még naponta csaknem tízezer új koronavírusos esetet jelentettek az országban, amelyben mostanra ez a szám nagyságrendileg kétszázra zuhant vissza: közel ötmillió állampolgár teljes immunizálásának hónapok alatt meglett a gyümölcse. Múlt csütörtökön jelentették be a döntést arról, hogy nem kell már az utcákon és egyéb nyílt közterületeken maszkot viselniük az izraelieknek, ám zárt terekben továbbra is hordani kell a védőeszközt. Ezen túl jelentős enyhítést jelentett az is, hogy az iskolák, a bárok és az éttermek újranyithattak, és szabadtéren lehet már nagyobb csoportokban is gyülekzni, írja az AFP alapján a MedicalXpress.

Pedig néhány hónappal ezelőtt nem sokan mertek volna arra fogadni, hogy a tavasz ekkora szabadságot hoz a zsidó államban: akkor az izraeli fertőzöttségi arány volt a legmagasabb a világon. Az ország azonban nagy mennyiséget kötött le a Pfizernek a BioNTechhel közösen fejlesztett oltásából, beleegyeztek abba, hogy a piaci áron felül fizetnek azért, illetve azt is vállalták, hogy megosztják a vakcinázás során keletkező adatokat és tapasztalatokat a gyártóval és a fejlesztővel. Mindennek eredményeképp a 9,3 milliós lakosság 53 százalékát sikerült mostanra beoltani,

a húsz év fölöttieknek körülbelül négyötöde van már immunizálva.

Az oltási kampány decemberben indult, januárban még nem sok eredményét láthatták: akkor is 10 ezer körül alakult a friss esetek száma. Márciusra azonban már egyértelműen érezni lehetett, hogy hat a sok beadott oltás, ekkor kezdte meg a fokozatos nyitást Izrael. Mostanra odáig jutottak el, hogy az iskolákat is biztonságban, minden tanuló számára tudták megnyitni a korábbival teljesen megegyező oktatásszervezési keretek között.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy jeruzsálemi iskolában a nyitást ünnepelve figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy nem tehetnek úgy, mintha ezzel a koronavírusól örökre meg is feledkezhetnének.

"Nem végeztünk a koronavírussal, mert bármikor visszatérhet. Milliók beoltására van még szükség, és előbb-utóbb újra kell oltani azokat is, akik védettek"

– fogalmazott.

Gázában ugyanakkor nincs ilyen ok az örömre. 4,8 millió palesztin vár itt oltásra, amit Izrael álláspontja szerint a Palesztin Nemzeti Hatóság feladata lenne biztosítani számukra, ők csak azt a 105 ezer palesztint oltották be, akik izraeli területeken, illetve telepeken vállalnak munkát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×