Infostart.hu
eur:
385.03
usd:
328.57
bux:
0
2026. január 21. szerda Ágnes
Vendégek egy jeruzsálemi kávézó teraszán 2021. március 7-én, amikor Izraelben megkezdődik a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások utáni nyitás utolsó, harmadik szakasza. Ennek keretében többek között kinyithatnak a vendéglátóhelyek.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Izraelben már részben maszkmentes az élet

Vasárnap óta nem kötelező nyílt közterületen maszkot viselni az országban, amely lakosságának már több mint a felét beoltotta két adaggal a Pfizer vakcinájából.

Januárban még naponta csaknem tízezer új koronavírusos esetet jelentettek az országban, amelyben mostanra ez a szám nagyságrendileg kétszázra zuhant vissza: közel ötmillió állampolgár teljes immunizálásának hónapok alatt meglett a gyümölcse. Múlt csütörtökön jelentették be a döntést arról, hogy nem kell már az utcákon és egyéb nyílt közterületeken maszkot viselniük az izraelieknek, ám zárt terekben továbbra is hordani kell a védőeszközt. Ezen túl jelentős enyhítést jelentett az is, hogy az iskolák, a bárok és az éttermek újranyithattak, és szabadtéren lehet már nagyobb csoportokban is gyülekzni, írja az AFP alapján a MedicalXpress.

Pedig néhány hónappal ezelőtt nem sokan mertek volna arra fogadni, hogy a tavasz ekkora szabadságot hoz a zsidó államban: akkor az izraeli fertőzöttségi arány volt a legmagasabb a világon. Az ország azonban nagy mennyiséget kötött le a Pfizernek a BioNTechhel közösen fejlesztett oltásából, beleegyeztek abba, hogy a piaci áron felül fizetnek azért, illetve azt is vállalták, hogy megosztják a vakcinázás során keletkező adatokat és tapasztalatokat a gyártóval és a fejlesztővel. Mindennek eredményeképp a 9,3 milliós lakosság 53 százalékát sikerült mostanra beoltani,

a húsz év fölöttieknek körülbelül négyötöde van már immunizálva.

Az oltási kampány decemberben indult, januárban még nem sok eredményét láthatták: akkor is 10 ezer körül alakult a friss esetek száma. Márciusra azonban már egyértelműen érezni lehetett, hogy hat a sok beadott oltás, ekkor kezdte meg a fokozatos nyitást Izrael. Mostanra odáig jutottak el, hogy az iskolákat is biztonságban, minden tanuló számára tudták megnyitni a korábbival teljesen megegyező oktatásszervezési keretek között.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy jeruzsálemi iskolában a nyitást ünnepelve figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy nem tehetnek úgy, mintha ezzel a koronavírusól örökre meg is feledkezhetnének.

"Nem végeztünk a koronavírussal, mert bármikor visszatérhet. Milliók beoltására van még szükség, és előbb-utóbb újra kell oltani azokat is, akik védettek"

– fogalmazott.

Gázában ugyanakkor nincs ilyen ok az örömre. 4,8 millió palesztin vár itt oltásra, amit Izrael álláspontja szerint a Palesztin Nemzeti Hatóság feladata lenne biztosítani számukra, ők csak azt a 105 ezer palesztint oltották be, akik izraeli területeken, illetve telepeken vállalnak munkát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump  – Németország kivár

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.
Csúnyán elbántak az amerikai piacokkal - Mi jöhet ma?

Csúnyán elbántak az amerikai piacokkal - Mi jöhet ma?

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Az ismét fellobbanó geopolitikai és kereskedelmi feszültségek hatására kockázatkerülőbbé vált a piac, az ázsiai tőzsdék többnyire lekövették a tegnapi amerikai esést, Európában viszont már úgy tűnik, hogy enyhe pozitív korrekció jöhet a hét eleji lejtmenet után. A menedékeszközök eközben jól teljesítenek, az arany ára új csúcsra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×