Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nagypénteki misén vesznek részt a hívők a hannoveri Marktkirche templomban 2021. április 2-án. A koronavírus-fertőzés megfékezéséhez szükséges járványügyi intézkedések betartásával Németországban húsvét alkalmából meglátogathatják a templomokat a hívek.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Julian Stratenschulte

Enyhébbek lesznek a karanténszabályok, mint a német kormány javasolta

A Bundestagban megszületett az egyezség az új rendelkezésekről.

A szövetségi kormány javaslatainál kevésbé szigorú előírásokkal egészíthetik ki Németországban az új típusú koronavírus járvány megfékezését szolgáló szabályokat a szövetségi parlament (Bundestag) kormánypárti frakcióinak megállapodása révén.

A CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) képviselőcsoportjának megállapodása szerint súlyos fertőzésveszély esetén

  • a kormány javaslatával szemben nem 21 órai, hanem 22 órai kezdettel kell elrendelni kijárási korlátozást, és az egészségügyi sétát, kocogást éjfélig engedélyezni kell.
  • Ugyancsak változás a kormány előterjesztéséhez képest, hogy a nem létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltok is működhetnek, de csak az úgynevezett click & collect rendszerben, vagyis csupán kiadhatják a vevőknek az előre megrendelt árut.
  • A harmadik jelentős változás az előterjesztéshez képest, hogy az iskolákban nem 200, hanem 165 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál kell áttérni a jelenléti oktatásról a távoktatásra.

A hétnapi fertőzésgyakoriság az adott napot megelőző hét napon regisztrált új SARS-CoV-2-fertőződések százezer lakosra vetített száma. Ez a fő fogalom a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló szövetségi törvényt módosító kormányzati előterjesztésben, amelynek lényege, hogy az eddigi, tartományonként eltérő előírások helyett egységesen, mindenütt ugyanolyan korlátozásokkal kell megfékezni a járványt, ha tartósan – egymás után három nap – 100 fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság.

A szabályozást vészfékrendszernek nevezték el, előírásairól pedig már márciusban megállapodtak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői, de nem mindenütt alkalmazták, ami politikai vitákat okozott. A szövetségi kormány a vita révén határozta el, hogy szövetségi szintű szabályozással igyekszik kikényszeríteni a SARS-Cov-2 harmadik hulláma miatt szükségesnek tartott szigorításokat.

A kormánypárti frakciók a hétfői megállapodással ugyan enyhítették a vészfékrendszer szigorát, de a lényegén nem változtattak. A tervezet magja továbbra is az, hogy 100 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál a közigazgatás mintegy 400 alapegységének – járás, város, nagyvárosi kerület – mindegyikében egyformán és automatikusan, külön mérlegelés nélkül vissza kell állítani a társadalom és a gazdaság legtöbb területét befagyasztó korlátozásokat, a járványhelyzet további romlása esetén – az új változat szerint 165 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál – pedig a közoktatást is korlátozni kell.

A Bundestag várhatóan szerdán szavaz a javaslatról, amelynek elfogadása biztosra vehető. A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat következik, amely várhatóan nem tesz ellenvetést.

A törvénymódosítás így még áprilisban érvénybe léphet.

A kormány javaslata szerint az új szabályozás csak addig érvényes, ameddig tart a koronavírus-járvány elleni védekezésre a törvényhozástól kapott különleges felhatalmazás.

A Bundestag legutóbb június végéig hosszabbította meg a rendkívüli jogosítványokat,

amelyekkel tavaly márciusban ruházták fel a kormányt, hogy az ország a kellő gyorsasággal megszervezhesse a védekezést a SARS-CoV-2 terjedésével szemben. Az elképzelés szerint a rendkívüli felhatalmazás visszavonásával visszaáll a korábbi rend, amelyben nem a szövetségi kormány, hanem a tartományi kormányok hatásköre a járványok, fertőző betegségek elleni védekezés.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 165,30-on áll, ami jelentős emelkedés az egy héttel korábbi 136,40-hez képest.

Ugyanakkor a napi új regisztrált fertőződések és a SARS-CoV-2 által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggő halálesetek száma az utóbbi napokban többször csökkent, így hétfői adatok szerint is. Az RKI kimutatása alapján az utóbbi 24 órában 11 437 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 15 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 13 245-nél. Az új esetekkel együtt 3 153 699 ember szervezetében mutatták ki a vírust.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 92-re csökkent az egy héttel korábbi 99-ről.

Az új halálesetekkel 80 006-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Kulcsfontosságú lépés történt az orosz gázról való magyar leválás szempontjából

Kulcsfontosságú lépés történt az orosz gázról való magyar leválás szempontjából

Fontos mérföldkőhöz ért az orosz gázról való leválás szempontjából Magyarország számára is kulcsfontosságú Vertikális Gázfolyosó projekt, miután Szerbia és Észak-Macedónia is csatlakozott az együttműködéshez. Míg ugyanis jelenleg a gázfolyosó elsősorban a görög–bolgár–román útvonalon halad észak felé, addig a Transportgas Serbia és a NOMAGAS belépése egy teljesen új, párhuzamos szállítási utat nyit meg Magyarország felé. A nyugat-balkáni bővítésnek köszönhetően a vezetékrendszer hamarosan már nem csak Románia, hanem Szerbia felől is továbbíthat hazánkba alternatív forrásból származó földgázt, ami erősítheti a magyar energiaellátás biztonságát és az ország regionális tranzitszerepét, miközben az árkockázatokat mérsékelheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×