eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nagypénteki misén vesznek részt a hívők a hannoveri Marktkirche templomban 2021. április 2-án. A koronavírus-fertőzés megfékezéséhez szükséges járványügyi intézkedések betartásával Németországban húsvét alkalmából meglátogathatják a templomokat a hívek.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Julian Stratenschulte

Enyhébbek lesznek a karanténszabályok, mint a német kormány javasolta

A Bundestagban megszületett az egyezség az új rendelkezésekről.

A szövetségi kormány javaslatainál kevésbé szigorú előírásokkal egészíthetik ki Németországban az új típusú koronavírus járvány megfékezését szolgáló szabályokat a szövetségi parlament (Bundestag) kormánypárti frakcióinak megállapodása révén.

A CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) képviselőcsoportjának megállapodása szerint súlyos fertőzésveszély esetén

  • a kormány javaslatával szemben nem 21 órai, hanem 22 órai kezdettel kell elrendelni kijárási korlátozást, és az egészségügyi sétát, kocogást éjfélig engedélyezni kell.
  • Ugyancsak változás a kormány előterjesztéséhez képest, hogy a nem létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltok is működhetnek, de csak az úgynevezett click & collect rendszerben, vagyis csupán kiadhatják a vevőknek az előre megrendelt árut.
  • A harmadik jelentős változás az előterjesztéshez képest, hogy az iskolákban nem 200, hanem 165 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál kell áttérni a jelenléti oktatásról a távoktatásra.

A hétnapi fertőzésgyakoriság az adott napot megelőző hét napon regisztrált új SARS-CoV-2-fertőződések százezer lakosra vetített száma. Ez a fő fogalom a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló szövetségi törvényt módosító kormányzati előterjesztésben, amelynek lényege, hogy az eddigi, tartományonként eltérő előírások helyett egységesen, mindenütt ugyanolyan korlátozásokkal kell megfékezni a járványt, ha tartósan – egymás után három nap – 100 fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság.

A szabályozást vészfékrendszernek nevezték el, előírásairól pedig már márciusban megállapodtak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői, de nem mindenütt alkalmazták, ami politikai vitákat okozott. A szövetségi kormány a vita révén határozta el, hogy szövetségi szintű szabályozással igyekszik kikényszeríteni a SARS-Cov-2 harmadik hulláma miatt szükségesnek tartott szigorításokat.

A kormánypárti frakciók a hétfői megállapodással ugyan enyhítették a vészfékrendszer szigorát, de a lényegén nem változtattak. A tervezet magja továbbra is az, hogy 100 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál a közigazgatás mintegy 400 alapegységének – járás, város, nagyvárosi kerület – mindegyikében egyformán és automatikusan, külön mérlegelés nélkül vissza kell állítani a társadalom és a gazdaság legtöbb területét befagyasztó korlátozásokat, a járványhelyzet további romlása esetén – az új változat szerint 165 feletti hétnapi fertőzésgyakoriságnál – pedig a közoktatást is korlátozni kell.

A Bundestag várhatóan szerdán szavaz a javaslatról, amelynek elfogadása biztosra vehető. A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat következik, amely várhatóan nem tesz ellenvetést.

A törvénymódosítás így még áprilisban érvénybe léphet.

A kormány javaslata szerint az új szabályozás csak addig érvényes, ameddig tart a koronavírus-járvány elleni védekezésre a törvényhozástól kapott különleges felhatalmazás.

A Bundestag legutóbb június végéig hosszabbította meg a rendkívüli jogosítványokat,

amelyekkel tavaly márciusban ruházták fel a kormányt, hogy az ország a kellő gyorsasággal megszervezhesse a védekezést a SARS-CoV-2 terjedésével szemben. Az elképzelés szerint a rendkívüli felhatalmazás visszavonásával visszaáll a korábbi rend, amelyben nem a szövetségi kormány, hanem a tartományi kormányok hatásköre a járványok, fertőző betegségek elleni védekezés.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 165,30-on áll, ami jelentős emelkedés az egy héttel korábbi 136,40-hez képest.

Ugyanakkor a napi új regisztrált fertőződések és a SARS-CoV-2 által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggő halálesetek száma az utóbbi napokban többször csökkent, így hétfői adatok szerint is. Az RKI kimutatása alapján az utóbbi 24 órában 11 437 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 15 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 13 245-nél. Az új esetekkel együtt 3 153 699 ember szervezetében mutatták ki a vírust.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 92-re csökkent az egy héttel korábbi 99-ről.

Az új halálesetekkel 80 006-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Megoldódott Kijev legnagyobb problémája: mehet Ukrajnának a támogatás - Háborús híreink szombaton

Megoldódott Kijev legnagyobb problémája: mehet Ukrajnának a támogatás - Háborús híreink szombaton

Sikerült átpréselni az amerikai képviselőházon azt a törvényjavaslatot, mely összesen 95 milliárd dollárnyi támogatás szétosztását teszi lehetővé Ukrajna, Izrael és a csendes-óceáni térség államai között. A G7 szintén új támogatásról egyezett meg, a NATO pedig hosszas unszolás után eldöntötte: küldenek még légvédelmi eszközöket Kijevnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×