eur:
394.51
usd:
370.65
bux:
65125.52
2024. április 22. hétfő Csilla, Noémi
David Cameron leköszönő brit miniszterelnök sajtóértekezletet tart a brit kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. bejáratában Londonban 2016. július 13-án, mielőtt elhagynák az épületet. Ezen a napon Theresa May belügyminiszter átveszi a kormányfői tisztséget Camerontól, és ezzel az Egyesült Királyság második női miniszterelnöke lesz. Cameron azt követően mond le, hogy a brit EU-tagságról rendezett június 23-i népszavazáson a többség arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Tiltott lobbizásért kormányzati vizsgálat indult a volt brit kormányfő ellen

Vizsgálatot indít a Johnson-kormány David Cameron ellen, annak tisztázására, hogy a volt miniszterelnök tiltott módon járt-e el, amikor közvetlenül kormánytagoknál lobbizott egy cég pénzügyi támogatásáért.

Újabb nyugat-európai miniszterelnök került az elmúlt hetekben – ezúttal, ha nem is korrupciót, de szabálysértést, vagy legalábbis etikátlanságot vélelmező – vádak kereszttüzébe. Éppen a napokban tárgyalta a nemzetközi sajtó José Socrates korábbi portugál miniszterelnök pénzmosási és okirathamisítási ügyét.

Most a brit sajtó slágertémája a Cameron-ügy, jóllehet, a portugál kormányfőhöz hasonló törvénysértésről itt a jelek szerint nem volt szó,

de kétségbe vonható befolyásgyakorlásról esetleg igen.

Cameron 2016-ig volt Nagy-Britannia konzervatív párti miniszterelnöke, majd azt követően, hogy az általa kiírt EU-tagsági népszavazáson – a kormány bennmaradás-párti kampánya ellenére – a szavazók többsége az Európai Unióból való kilépésre voksolt, a második kormányfői ciklusát alig egy éve megkezdő politikus benyújtotta lemondását.

A volt miniszterelnök ezt követően 2018-től vállalt tanácsadói és kijárói munkát a Greensill Capitol nevű pénzügyi szolgáltató cégnél, amelynek alapítója – Lex Greensill – Cameron kormányfősége idején tanácsadóként is dolgozott a miniszterelnöki kabinet mellett.

Ugyanez a Greensill – egy ausztrál milliárdos, aki 2011-ben, azaz nem sokkal Cameron kormányfővé válása után alapította brit és ausztrál lábon álló cégét – az idén március elején fizetésképtelenséget volt kénytelen bejelenteni, és csődvédelmet kért.

Előzőleg Cameron több brit kormánytagot – köztük Rishi Sunak pénzügyminisztert – közvetlenül, de informálisan, azaz nem a hivatalos megkeresési csatornán, hanem például privát SMS-ekben megkeresett annak érdekében, hogy Greensill hozzáférhessen bizonyos kormányzati támogatási forrásokhoz. Ez utóbbiakat a járványhelyzet kompenzálására hozták létre, és meghatározott kritériumok szerint juthatnak hozzá a válság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő vállalatok és vállalkozások.

Lapjelentések szerint a Cameron által szorgalmazott támogatási formát végül a cég nem érte el, de egy másik alapból részesült 10 millió font (közpénznek számító) juttatásban.

Az eddigi vizsgálat annyit megállapított, hogy az eset során Cameron szigorúan véve a kijárási tevékenységre vonatkozó törvényt valószínűleg nem sértette meg. Nagy-Britanniában két év várakozást ír a jogszabály magas szintű kormányzati posztot betöltött személyek számára, mielőtt lobbista jellegű tevékenységbe kezdenének, és ezt Cameron a Greensillhez szerződve már éppen kitöltötte.

Az is rendben volt, hogy a volt kormányfő nem magánemberként, hanem – jóllehet, informális csatornát használva – a Greensill nevében keresett meg kormánytagokat, amelynek akkor már formálisan az alkalmazottja volt.

Ami sokaknál kiverte a biztosítékot, az maga a tény volt, hogy bár a válság brit földön is cégek tízezreit hozta nehéz helyzetbe, ám közülük távolról sem tud mindenki elegendő kormányzati támogatáshoz jutni, miközben itt egy alig néhány éve lemondott miniszterelnök közbenjárására láthatóan mégis csurranhatott konkrét cégnek valamennyi. Aminek fényében az említett informális megkeresési forma is sokak véleménye szerint jelentőséggel bírhat.

Az ügyet értelemszerűen főként az ellenzéki brit sajtó tartja most már jó ideje napirenden, és mintegy ennek folyamányaként született meg hétfőn Londonban a kormányzati bejelentés, hogy egy különbizottság fogja kivizsgálni Cameronnak az ügyben játszott pontos szerepét.

Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, vajon mindez csupán egy konzervatív párti kormányzati „fedőeljárás” kíván-e lenni, amivel módot adhatnak a volt tory miniszterelnök végső és teljes körű tisztázására, avagy idővel átcsúszhat formálisabb jogi eljárásba is. A formálisan egyelőre láthatóan felmentést adó lobbitörvény kapcsán mindenesetre hétfőn Gordon Brown, egykori munkáspárti miniszterelnök (korábban pénzügyminiszter) már felvetette annak szükségét, hogy a kétéves kivárási időt legalább öt évre meg kellene hosszabbítani.

Címlapról ajánljuk
Somkuti Bálint: pénz lesz Ukrajna támogatására, csak fegyver és lőszer nem

Somkuti Bálint: pénz lesz Ukrajna támogatására, csak fegyver és lőszer nem

Az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai műhelyének kutató tanára szerint a szállítási képesség okozhatja a legnagyobb problémát Ukrajnának.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×