Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcináinak újabb szállítmánya a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának épületében Kecskeméten 2021. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Újabb országban gyártják az AstraZeneca-vakcinát

Egyelőre háromszázezer dózist állítanak elő naponta, de ez bővülni fog.

Brazíliában is elkezdődött az AstraZeneca gyógyszergyár vakcinájának a nagyüzemi előállítása. A brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, adenovírust használó oltását a Rio de Janeiró-i Fiocruz intézetben állítják elő. Az első, hétfőn üzembe helyezett gyártószalagon háromszázezer dózist állítanak elő naponta, és március végére üzembe helyeznek még egy gyártósort.

A vakcina átment a szükséges teszteken, és várhatóan

már március végére legyártanak a brazil egészségügyi minisztériumnak 3,8 millió adag oltóanyagot.

A minap érkezett alapanyagok felhasználásával 12,2 millió dózist tudnak előállítani, ami táplálja azt a reményt, hogy áttörés érhető el az oltási kampányban a gyorsan terjedő járvány közepette. A latin-amerikai térség legnagyobb gyógyszergyáraként számon tartott Fiocruzban azzal számolnak, hogy az év közepére 110 millió dózist állítanak elő importált alapanyagok használatával, és a technológia átadása után az év második felében ugyanekkora mennyiséget, de már teljesen önállóan.

A legnagyobb dél-amerikai országban, a 209 milliós Brazíliában januárban vette kezdetét az oltási kampány, és eddig 8,5 millió ember - a lakosság mintegy négy százaléka - kapta meg az oltás első adagját.

Brazíliában a járvány kezdete óta több mint 11 millió embert kapta el a fertőzést, és több mint 266 ezren haltak bele a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe. A halálesetek számát illetően Brazília a második a világon az Egyesült Államok után, a fertőzöttek számában pedig a harmadik, az Egyesült Államok és India áll előtte. Az elmúlt hét volt a legtragikusabb a járvány kezdete óta: mintegy tízezer ember halt meg.

Az IBGE brazil statisztikai hivatal kimutatása szerint az ország gazdasága 4,1 százalékkal zsugorodott tavaly a járvány miatt, a legnagyobb esést produkálva azóta, hogy az IBGE 1996-ban elkezdett ilyen méréseket készíteni.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×