Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 6. péntek Lénárd
Mette Frederiksen dán miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Koppenhágában 2021. február 24-én. Dániában március 1-től egyes korlátozásokon enyhítenek és engedélyezik számos, 2020 vége óta zárva tartó üzletnek az újranyitást, ha 5000 négyzetméternél kisebb a területük és nem bevásárlóközpontban üzemelnek. A szabadtéri kulturális intézmények márciustól fogadhatnak látogatókat, akik két napnál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel rendelkeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Politiken pool/Jens Dresling

A dán kormány megpiszkálhatja a közös uniós vakcinabeszerzés ügyét

Más tagországok részéről és saját koalíciós partnere révén is bírálatok kereszttüzébe került Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Izraellel kilátásba helyezett vakcina-együttműködési tervek miatt. Időközben már megállapodás is született Jeruzsálemben.

Még el sem indult Jeruzsálembe a dán kormányfő, és osztrák kollégája, Sebastian Kurz osztrák kancellár, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyaljanak esetleges közös vakcinagyártási kapacitás megteremtéséről, (vagy legalábbis az izraeli „oltóanyag-felesleg” felvásárlásáról), midőn több oldalról is támadás érte az elképzelést.

A dán-osztrák páros a terv hétfői bejelentésekor azzal érvelt, hogy miközben egyetértenek az EU-tagok közös vakcinabeszerzési határozatával, a tényleges végrehajtás késlekedése úgymond arra készteti őket, hogy a megfelelő ellátás megkezdéséig alternatív források után nézzenek.

Az izraeli megoldás azonban a jelek szerint felhördülést váltott ki legalábbis a dán belpolitikában, miközben rosszalló megjegyzést eredményezett a francia kormány részéről is.

Frederiksen kományát jelenleg a szocialista párt, a liberálisok, valamint a „vörös-zöld csoport” nevű baloldali politikai mozgalom támogatja, ám az utóbbiak szóvivője szerdán a leghatározottabban elvetette, hogy Dánia a belső vakcina-ellátási nehézségekre hivatkozva „beálljon az izraeli kormány rasszista apartheid politikája mögé”.

Izraelben jelenleg a lakosság beoltottsága 52 százalékos, ami messze a legmagasabb a világon, ám ebbe nem tartozik bele a megszállott területek palesztin lakossága. Az utóbbiak körében a palesztin hatóságok szerint eddig csak 2000 izraeli dózist osztottak ki, és ezen kívül jutott még el hozzájuk 10 ezer adag orosz oltóanyag.

A Politiken vezető dán politikai napilap vezércikke erre utalva szögezte le legutóbbi számában, hogy

„Izrael apartheid oltási politikája szégyenteljes”, amitől Dániának éppen hogy távol kellene tartania magát.

A dán miniszterelnök elutazás előtt azzal védekezett, hogy „még semmi nincs eldöntve”, és a maga részéről „minden megoldás előtt nyitott”, amivel megfigyelők szerint koalíciós partnerét igyekezte megnyugtatni, akiknek támogatása nélkül összeomolhat a törékeny koalíció.

Ezzel egy időben Fredereksen szintén lényegében saját szövetségesei köréből kapott heves szemrehányást uniós szinten is, midőn a szintén alapvetően liberális színezetű francia kormány külügyminisztere, Jean-Yves Le Drian arra emlékeztette az osztrák-dán párost, hogy „most jobban, mint valaha” fenn kell tartani az unión belüli szolidaritást, így pedig

„mindennél lényegesebb, hogy az oltási program uniós kereteken belül maradjon”.

A francia kormány amúgy szintén szenved a viszonylag lassan érkező uniós vakcinaellátástól, bár az ottani helyzet annyival komplikáltabb, hogy az országban eközben jelentős mennyiségű felhasználatlan AstraZeneca-szert is tárolnak.

Le Drian szerint a tagországoknak ahelyett, hogy „szakadár-megoldásokat” keresnek, abban kellene összefogniuk, hogy mielőbb jelentős mértékben megnöveljék az európai vakcinagyártási kapacitást, „ami egyébként folyamatban is van” – tette hozzá a francia diplomácia vezetője.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Tisza-kormány: beidézték Rogán Antalt, 400 millió euró jön Magyarországra

Tisza-kormány: beidézték Rogán Antalt, 400 millió euró jön Magyarországra

Már 2012-ben tudtak a bicskei gyermekotthonban történt szexuális bántalmazásokról és azok eltussolásáról, az erről készült ombudsmani jelentést pedig Balog Zoltán akkori miniszter és Polt Péter legfőbb ügyész is megkapta – derült ki a kegyelmi botrányt vizsgáló parlamenti bizottság pénteki ülésén. Budapestre látogatott az Európai Beruházási Bank elnöke, Nadia Calviño, akinek részvételével négy, összesen közel 400 millió euró értékű finanszírozási megállapodást kötöttek magyarországi beruházásokra. Eközben december 17-re beidézték Rogán Antal volt minisztert a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság elé. Polyák Gábor, az NMHH elnöke pedig bejelentette, hogy a hatóság a teljes magyar médiapiac átvilágításába kezd, többek között a KESMA, a 4iG és az Indamedia felvásárlásának vizsgálatával. Belpolitikai hírfolyamunk pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×