Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Mette Frederiksen dán miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Koppenhágában 2021. február 24-én. Dániában március 1-től egyes korlátozásokon enyhítenek és engedélyezik számos, 2020 vége óta zárva tartó üzletnek az újranyitást, ha 5000 négyzetméternél kisebb a területük és nem bevásárlóközpontban üzemelnek. A szabadtéri kulturális intézmények márciustól fogadhatnak látogatókat, akik két napnál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel rendelkeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Politiken pool/Jens Dresling

A dán kormány megpiszkálhatja a közös uniós vakcinabeszerzés ügyét

Más tagországok részéről és saját koalíciós partnere révén is bírálatok kereszttüzébe került Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Izraellel kilátásba helyezett vakcina-együttműködési tervek miatt. Időközben már megállapodás is született Jeruzsálemben.

Még el sem indult Jeruzsálembe a dán kormányfő, és osztrák kollégája, Sebastian Kurz osztrák kancellár, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyaljanak esetleges közös vakcinagyártási kapacitás megteremtéséről, (vagy legalábbis az izraeli „oltóanyag-felesleg” felvásárlásáról), midőn több oldalról is támadás érte az elképzelést.

A dán-osztrák páros a terv hétfői bejelentésekor azzal érvelt, hogy miközben egyetértenek az EU-tagok közös vakcinabeszerzési határozatával, a tényleges végrehajtás késlekedése úgymond arra készteti őket, hogy a megfelelő ellátás megkezdéséig alternatív források után nézzenek.

Az izraeli megoldás azonban a jelek szerint felhördülést váltott ki legalábbis a dán belpolitikában, miközben rosszalló megjegyzést eredményezett a francia kormány részéről is.

Frederiksen kományát jelenleg a szocialista párt, a liberálisok, valamint a „vörös-zöld csoport” nevű baloldali politikai mozgalom támogatja, ám az utóbbiak szóvivője szerdán a leghatározottabban elvetette, hogy Dánia a belső vakcina-ellátási nehézségekre hivatkozva „beálljon az izraeli kormány rasszista apartheid politikája mögé”.

Izraelben jelenleg a lakosság beoltottsága 52 százalékos, ami messze a legmagasabb a világon, ám ebbe nem tartozik bele a megszállott területek palesztin lakossága. Az utóbbiak körében a palesztin hatóságok szerint eddig csak 2000 izraeli dózist osztottak ki, és ezen kívül jutott még el hozzájuk 10 ezer adag orosz oltóanyag.

A Politiken vezető dán politikai napilap vezércikke erre utalva szögezte le legutóbbi számában, hogy

„Izrael apartheid oltási politikája szégyenteljes”, amitől Dániának éppen hogy távol kellene tartania magát.

A dán miniszterelnök elutazás előtt azzal védekezett, hogy „még semmi nincs eldöntve”, és a maga részéről „minden megoldás előtt nyitott”, amivel megfigyelők szerint koalíciós partnerét igyekezte megnyugtatni, akiknek támogatása nélkül összeomolhat a törékeny koalíció.

Ezzel egy időben Fredereksen szintén lényegében saját szövetségesei köréből kapott heves szemrehányást uniós szinten is, midőn a szintén alapvetően liberális színezetű francia kormány külügyminisztere, Jean-Yves Le Drian arra emlékeztette az osztrák-dán párost, hogy „most jobban, mint valaha” fenn kell tartani az unión belüli szolidaritást, így pedig

„mindennél lényegesebb, hogy az oltási program uniós kereteken belül maradjon”.

A francia kormány amúgy szintén szenved a viszonylag lassan érkező uniós vakcinaellátástól, bár az ottani helyzet annyival komplikáltabb, hogy az országban eközben jelentős mennyiségű felhasználatlan AstraZeneca-szert is tárolnak.

Le Drian szerint a tagországoknak ahelyett, hogy „szakadár-megoldásokat” keresnek, abban kellene összefogniuk, hogy mielőbb jelentős mértékben megnöveljék az európai vakcinagyártási kapacitást, „ami egyébként folyamatban is van” – tette hozzá a francia diplomácia vezetője.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×