Infostart.hu
eur:
391.32
usd:
337.71
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Mette Frederiksen dán miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Koppenhágában 2021. február 24-én. Dániában március 1-től egyes korlátozásokon enyhítenek és engedélyezik számos, 2020 vége óta zárva tartó üzletnek az újranyitást, ha 5000 négyzetméternél kisebb a területük és nem bevásárlóközpontban üzemelnek. A szabadtéri kulturális intézmények márciustól fogadhatnak látogatókat, akik két napnál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel rendelkeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Politiken pool/Jens Dresling

A dán kormány megpiszkálhatja a közös uniós vakcinabeszerzés ügyét

Más tagországok részéről és saját koalíciós partnere révén is bírálatok kereszttüzébe került Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Izraellel kilátásba helyezett vakcina-együttműködési tervek miatt. Időközben már megállapodás is született Jeruzsálemben.

Még el sem indult Jeruzsálembe a dán kormányfő, és osztrák kollégája, Sebastian Kurz osztrák kancellár, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyaljanak esetleges közös vakcinagyártási kapacitás megteremtéséről, (vagy legalábbis az izraeli „oltóanyag-felesleg” felvásárlásáról), midőn több oldalról is támadás érte az elképzelést.

A dán-osztrák páros a terv hétfői bejelentésekor azzal érvelt, hogy miközben egyetértenek az EU-tagok közös vakcinabeszerzési határozatával, a tényleges végrehajtás késlekedése úgymond arra készteti őket, hogy a megfelelő ellátás megkezdéséig alternatív források után nézzenek.

Az izraeli megoldás azonban a jelek szerint felhördülést váltott ki legalábbis a dán belpolitikában, miközben rosszalló megjegyzést eredményezett a francia kormány részéről is.

Frederiksen kományát jelenleg a szocialista párt, a liberálisok, valamint a „vörös-zöld csoport” nevű baloldali politikai mozgalom támogatja, ám az utóbbiak szóvivője szerdán a leghatározottabban elvetette, hogy Dánia a belső vakcina-ellátási nehézségekre hivatkozva „beálljon az izraeli kormány rasszista apartheid politikája mögé”.

Izraelben jelenleg a lakosság beoltottsága 52 százalékos, ami messze a legmagasabb a világon, ám ebbe nem tartozik bele a megszállott területek palesztin lakossága. Az utóbbiak körében a palesztin hatóságok szerint eddig csak 2000 izraeli dózist osztottak ki, és ezen kívül jutott még el hozzájuk 10 ezer adag orosz oltóanyag.

A Politiken vezető dán politikai napilap vezércikke erre utalva szögezte le legutóbbi számában, hogy

„Izrael apartheid oltási politikája szégyenteljes”, amitől Dániának éppen hogy távol kellene tartania magát.

A dán miniszterelnök elutazás előtt azzal védekezett, hogy „még semmi nincs eldöntve”, és a maga részéről „minden megoldás előtt nyitott”, amivel megfigyelők szerint koalíciós partnerét igyekezte megnyugtatni, akiknek támogatása nélkül összeomolhat a törékeny koalíció.

Ezzel egy időben Fredereksen szintén lényegében saját szövetségesei köréből kapott heves szemrehányást uniós szinten is, midőn a szintén alapvetően liberális színezetű francia kormány külügyminisztere, Jean-Yves Le Drian arra emlékeztette az osztrák-dán párost, hogy „most jobban, mint valaha” fenn kell tartani az unión belüli szolidaritást, így pedig

„mindennél lényegesebb, hogy az oltási program uniós kereteken belül maradjon”.

A francia kormány amúgy szintén szenved a viszonylag lassan érkező uniós vakcinaellátástól, bár az ottani helyzet annyival komplikáltabb, hogy az országban eközben jelentős mennyiségű felhasználatlan AstraZeneca-szert is tárolnak.

Le Drian szerint a tagországoknak ahelyett, hogy „szakadár-megoldásokat” keresnek, abban kellene összefogniuk, hogy mielőbb jelentős mértékben megnöveljék az európai vakcinagyártási kapacitást, „ami egyébként folyamatban is van” – tette hozzá a francia diplomácia vezetője.

Címlapról ajánljuk

Varju László: Paks II-t nem szabad megépíteni, az eurót be kell vezetni

A választásig hátralévő időre sorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait a napi ügyek mellett külpolitikai és gazdasági elképzeléseikről is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást. A Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje és képviselője pártja gazdasági elképzeléseiről beszélt az Aréna című műsorban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×