Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
Hszi Csin-ping kínai elnök (k) a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) nyitóülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. március 4-én. A KNPTT a kínai parlament népfront jellegű tanácsadó testülete, amelynek ülésezése párhuzamosan halad a törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés évenkénti ülésszakával.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej

Súlyos kérdésekről szavaz most Kína parlamentje

Csütörtökön kezdődött Pekingben az Országos Népi Gyűlés idei ülésszaka. Salát Gergely, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a Kína parlamentjének számító testület tanácskozásán új 5 éves tervet és új népességpolitikát is elfogadhatnak.

Az elkövetkezendő napokban tartja szokásos évi egy – tavaszi – ülését Kína „parlamentje”, vagyis az Országos Népi Gyűlés, amely valójában a pártvezetők által már titokban meghozott döntéseket hivatott ratifikálni. Távolról sem arról van szó tehát, mint egy klasszikus demokratikus parlament esetében, ahol „felállnak az ellenzéki képviselők, és verik az asztalt, hogy »ez nem jó, az nem jó«”, hanem egyszerűen arról, hogy a különböző kormánytagok, állami szervezetek vezetői a területeikre vonatkozó törvényjavaslataikat benyújtják, amit a parlament megszavaz – a korábbi tapasztalatok alapján – közel száz százalékos arányban – fogalmazott az InfoRádióban Salát Gergely kutató.

Az idei Népi Gyűlés annyiban viszont kiemelkedő, hogy elfogadásra fog kerülni a következő évek irányául szolgáló – elsősorban gazdasági vonatkozású – 5 éves terv, valamint szavazás lesz a 15 évre szóló, úgynevezett Vízió 2035-ről is, ami, ha nem is annyira konkrétan, mint az 5 éves terv, de nagyjából azt rögzíti, hol szeretnék látni Kínát 2035-re.

A Külügyi- és Külgazdasági Intézet vezető kutatója megjegyezte, egészen biztosan prioritásként fog szerepelni az 5 éves tervben például

Kína csúcstechnológiai önellátása,

vagyis, hogy ne legyen kiszolgáltatva a külföldi alkatrészeknek, ami viszont nem pusztán gazdasági, hanem politikai kérdés is.

Búcsú a gyerekszám-korlátozó politikától?

Meglátása szerint a demográfiai problémával is kellene kezdeniük valamit, Kína ugyanis nagyon gyorsan öregszik, olyannyira, hogy egy friss felmérés szerint 2027-re már nem ők, hanem India lehet a legnépesebb ország a világon. A fő gond pedig, hogy az aktív népesség aránya csökken, tehát egyre kevesebb ember tart el egyre többet. Salát Gergely emlékeztetett, az „egy gyerek” politikán már 2016-ban enyhítettek és most már két gyereket vállalhatnak a családok (a korábbi büntetés fizetése nélkül), de

elképzelhető, hogy most mindenféle korlátozást eltörölnek majd.

A fentieken túl a testület feladata továbbá az éves költségvetés, illetve az előző évi zárszámadás elfogadása is. Előbbi pedig nagyban függhet az idei év várakozásaitól, hiszen például 2020-ban nagyon elszabadult az adósság, köszönhetően a Covid-19 miatti gazdasági visszaesésnek, és azt ellensúlyozandó élénkítőcsomagoknak, helyi és országos pénzpumpák beindításának. Ez pedig 2021-re vetítve is témáját képezheti a Népi Gyűlésnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×