Bár más téma is lesz, alapvetően ismét a koronavírus elleni erőfeszítések jegyében rendezik a csütörtök-pénteki újabb csúcsszintű egyeztetést az EU-huszonhetek vezetői között – derült ki az ülésen elnöklő Charles Michel európai tanácsi elnök meghívóleveléből, amit, mint jelentések visszatérően emlékeztetnek, a lassú uniós oltóanyag-ellátás miatti „növekvő türelmetlenség” és elégedetlenség légkörében küldött meg a tagállamok állam- és kormányfőinek.

A meghívólevél ennek megfelelően mindenekelőtt az oltási folyamat felgyorsításának a kérdését emelte ki, hangsúlyozva, hogy ennek mikéntje egyaránt érintheti az oltóanyagok jóváhagyási eljárásának az egyszerűsítését, valamint a gyártás és szállítás gyorsításának a lehetséges módszereit.

Az utóbbi kapcsán Michel röviden utalt annak lehetőségére is, hogy

a vakcina-előállítási lánc egészénél esetleg közös erőfeszítéssel lépéseket tehetnek a termelői kapacitás radikális bővítésére.

Az utóbbi egyes vélemények szerint mintegy már visszaigazolja annak a levélnek a felvetéseit, amit a napokban öt tagország – Belgium, Dánia, Lengyelország, Litvánia és Spanyolország – közösen intézett az Európai Tanács belga elnökéhez. Ebben „az európai oltóanyaggyártás-kapacitás növelését” szorgalmazták, méghozzá úgymond „integrált és stratégiailag vezérelt” módon , beleértve új gyártóhelyek építését is.

Ha kell, közpénzek és magánberuházások kombinálásával, tagországokon átívelő erőfeszítések egyeztetésével, de el kell érni, hogy

mire esedékessé válik a lakosság újraoltása, az unió saját ellátási kapacitással rendelkezzen elsősorban mRNA-típusú oltóanyagokból

– állt az „ötök” levelében, amit először egy lengyel lap szellőztetett meg, innen vette át a brüsszeli Politico.

Az adott helyzetben egy ilyen összuniós lépés stratégia kérdés, ami éppen ezért közvetlenül a politikai vezetés szintjét kell, hogy érintse – tették hozzá az említett források szerint a levél szerzői.

Michel meghívólevelében kitért arra is, ahogy amíg nem szavatolt a gyors és folyamatos vakcinaellátás, illetve ennek eredményeként a tömeges beoltottság, elkerülhetetlen bizonyos korlátozó intézkedések fenntartása. Ez utóbbi kapcsán azonban mindenkor meg kell tudni találni

a helyes egyensúlyt a korlátozások és az áruk és szolgáltatások folyamatos belsőpiaci áramlásának fenntartása között

– tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Értesülések szerint mindezek fényében a csúcs leendő záróközleményének tervezetében is az szerepel – ennek hangsúlyai persze a vezetők vitája nyomán péntek délig változhatnak -, hogy „a nem szükségszerű utazásokat” továbbra is célszerű korlátozni, viszont biztosítani kell az „áruk és szolgáltatások zavartalan áramlását az egységes piacon belül”, beleértve ebbe az ilyen szállítmányok számára fenntartott „zöld közlekedési folyosók” fenntartását.

Mindez elvben akár konfliktusba is kerülhet például a jelenlegi német határintézkedéssel, amelyben egyelőre nem alkalmazzák a „zöld folyosó” módszert, hanem minden kamionvezetőtől friss teszteredményt kérnek. (Az Európai Bizottság a héten meg is rótta ezért Berlint, meg hasonló intézkedésaik miatt tovabb öt tagállamot.)

A csúcson egyúttal ismét visszatér a már legutóbbi alkalommal is részletesen átbeszélt oltási igazolások – netán oltási útlevelek – bevezetésének a kérdése is. Ez ügyben főként a turizmusban érdekelt déli országok nyomulnak, élükön mindenekelőtt Görögországgal, amelyek visszatérően szorgalmazza egy utazási szabadságot biztosító európai oltási dokumentum intézményesítését.

Ettől egyelőre számos tagállam húzódozik, már csak azért is, mert a rendelkezésre álló tudományos érvek sem feltétlen támogatják ezt.

A Politico ennek kapcsán idézte Maroš Šefčovič bizottsági alelnököt, aki a napokban emlékeztetett, hogy az európai járványmegelőzési központ (European Centre for Disease Prevention) legutóbbi jelentése ismét aláhúzta, hogy

nincs cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy a beoltott személyek nem válhatnak – ha nem is betegekké, de – vírushordozókká.

Šefčovič szerint az általános európai alapelv továbbra is az kell, hogy maradjon, hogy az oltottság nem válhat a személyek alkotmányos jogként szavatolt szabadságának előfeltételévé. A szabad mozgás igenis mindenki számára nyitva kell, hogy maradjon, azzal a feltétellel persze, hogy tesztek és szükség esetén átmeneti karanténintézkedések indokoltak lehetnek.

A csúcs résztvevői emellett bizonyosan szót ejtenek az oltások kapcsán fennálló globális felelősségvállalás kérdéséről, így a szegényebb országok vakcina-ellátásának a mikéntjéről is, nem kizárva további európai felajánlások születését sem.

A pénteki nap védelmi és külpolitikai kérdések megvitatásával telik majd, aminek keretében a Huszonhetek megbeszélésébe bekapcsolódik majd Josep Borrell közös külpolitikai főképviselő és Jens Stoltenbert NATO-főtitkár is.