Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapot reklámozó óriásplakát az Európai Bizottság brüsszeli székházának, a Berlaymont-épületnek a homlokzatán, a Schuman téren 2021. január 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ellentmondó hírek egy bizottsági jelentésről a magyar közbeszerzések kapcsán

„Tényleges versenyt” és jobb elszámoltathatóságot kér állítólag számon az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési szabályoktól egy kiszivárgott dokumentum szerint. A kormány cáfol.

Az Európai Parlament ma várhatóan elfogadja azt az EU-rendeletet, ami a járvány okozta gazdasági károk ellensúlyozását célzó 750 milliárd eurós helyreállítási és stressztűrőképességi alap (RRF) végrehajtásáról intézkedik, (a joganyagot formailag utána még a tagországok EU-tanácsának és véglegesítenie kell ahhoz, hogy hatályossá válhasson).

A Reuters közben kiszivárogtatott egy január végi bizottsági belső dokumentumot, amiből kitűnik, hogy a brüsszeli testület több ország - köztük Magyarország - esetében is a közösségi pénzfelhasználás tagállami intézményi és szabályozási feltételeinek a módosítását sürgeti.

Konkrétan a magyar jogosultság kapcsán e forrás szerint bizottsági elvárásként fogalmazódott meg, hogy mielőtt sor kerülne az RRF-pénzek majdani folyósítására, több ponton is változtatásokat várnak a magyar közbeszerzési szabályozásban. A kifogások alapvetően két főbb dologra irányulnak:

nagyobb versenyt akarnak látni a pályázók között, és szigorítást várnak az elszámoltatásban, valamint helytelen pénzfelhasználás esetén a közösségi forrásvisszaszerzésben.

Általában is szorgalmazzák az átláthatóság növelését, a túlárazás gyakorlatának letörését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását.

Ezek híján az említett bizottsági papír szerint a magyarországi közbeszerzést úgymond „rendszerszintű hiányosságok” jellemzik.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány semmilyen ilyen dokumentumot nem kapott, és az állítólagos papírban leírtak sem felelnek meg a valóságnak, amiért magyar részről a helyzet tisztázását kérik a Bizottságtól.

Gulyás szerint a brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános.

A Magyarországon közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma a miniszter szerint az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy összességében az EU a belső piaci eredménytábla alapján 2019-ben a magyar közbeszerzési rendszert átlagos szintűnek értékelte. Mindezek fényében is

elvárják, hogy a bizottság „cáfolja meg a megjelent felvetéseket”.

Magyarországra amúgy (2018-as áron) mintegy 16 milliárd euró jut majd a leendő EU helyreállítási alapból, ebből 6,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a maradék jobbára kedvezményes feltételű, hosszúlejáratú hitel lesz.

A pénzfolyósítás – várhatóan kora nyári, kezdetben előleg formájában történő – indításának előfeltétele az EU-szintű jogalkotás megtörténte után a majdani pénzfelhasználás mikéntjét kifejtő nemzeti reformprogramok benyújtása, valamint általában a közösségi pénzek nemzeti kezelésének megfelelő szabályozása, illetve ennek szavatolása.

Ami a reformterveket illeti, a brüsszeli EU-Monitor értesülése szerint mostanra már a tagországok kétharmada (köztük Magyarország) megküldte Brüsszelbe vonatkozó anyagát, hat ország még csak részelemeket, hárman pedig még semmit sem.

A pénzfelhasználási körülményeket illetően Brüsszelben emlékeztetnek, hogy a szokásos EU-intézményi és tagállami ellenőrzési mechanizmusok mellett az RRF-pénzek esetében évente kétszer EU-tanácsi szinten is áttekintik a pénzköltés állását és mikéntjét, és ha valamely tagország kétségeket fogalmaz meg egyes tagtársak pénzköltési irányáról vagy tisztaságáról, a folyósítás felfüggeszthető és vizsgálatot indíthatnak a kérdéses országok esetében.

Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei. Szombaton az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda több mint 9 milliárd forintos vagyonzárat rendelt el Seszták Miklóssal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×