Navracsics Tibor szerint az Európai Unió válságának csupán a legutóbbi fázisai láthatók, ezek nem különálló elemek, de kétségtelen, hogy az egészségügyi feladatok újak, mert az európai integrációnak ilyen jellegű kihívással ez idáig nem kellett szembenéznie. A különféle válságjelek összessége azonban egyre inkább érleli azt a helyzetet, hogy

az uniónak át kell tekintenie, vagy felül kell vizsgálnia a saját indentitását és alapelveit.

Nem kell messzire menni – folytatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének vezetője –, elég csak a vakcinaexport-tilalomra gondolni, vagy korábban az állami támogatások hagyományos politikai felülvizsgálatára. Az EU az eddigi létezése során abból indult ki, hogy a szabadkereskedelem egy olyan maximális jó, amely nemcsak a globális világrendnek az alapvető eleme, hanem ezen belül a globális gazdaságpolitikának is.

Navracsics Tibor a közös vakcinabeszerzést nem feltétlenül sorolná a fent említett példák közé. Szerinte inkább arról van szó, hogy ezzel

az Európai Bizottság igyekezett biztosítani a maga saját vezető szerepét a koronavírus-járvány kezelésében,

tekintve, hogy tavaly tavasszal, különösen a válság első fázisában, súlyosan lemaradt az események mögött, és egyértelmű a nemzetállamok voltak a cselekvőképes aktorok, ami viszont maga után vonta azt is, hogy az EU belső egysége is megkérdőjeleződött, miután gyakorlatilag 27 nemzeti védelmi rendszerre esett szét az unió.

A szakember az InfoRádió kérdésére arra is kitért, noha folyamatosan hallani a kifogásokat és kritikákat, a közös vakcinabeszerzést sikeresnek tartja, mert mind ez idáig az Európai Bizottság meg tudta őrizni azon pozícióját, hogy alapvetően az általa kötött feltételek révén érkeznek a vakcinák. Sőt, az AstraZeneca-üggyel kapcsolatban látható volt az is, hogy az Európai Bizottság, noha kevés eszköze van arra, hogy érvényesítse az akaratát, azt meglehetősen hatékonyan tudja használni.

Majd a járvány lecsengése után…

Navracsics Tibor úgy látja, az egészségüggyel és a járványpolitikával kapcsolatos kérdések végső rendezése, valamint a tanulságok levonása majd a pandémia lecsengése után következik, és akkor lesz érdekes, hogy az Ursula von der Leyen által tavaly szeptemberben meghirdetett európai egészségügyi unió irányába valóban lesznek-e gyakorlati lépések, vagy csak egy rendkívüli időszak által megkövetelt lépéssorozatról volt-e szó, és a tagállamok nem akarják majd, hogy ebbe az irányba haladjon tovább az unió.

Ezzel szemben a gazdasági válság esetében egyértelműbbnek látszik a helyzet, mert a tagállamok sokkal inkább ki is vannak szolgáltatva az Európai Bizottság „jó szándékának/akaratának”. Hiszen a gazdasági újjáépítési csomag fedezetéül szolgáló hitelösszeget az Európai Bizottság veszi föl az Európai Unió nevében, azaz már létrejött a közös adósság, amely a tagállamokat összeköti.

Az igazi kérdés, hogy egyszeri alkalom lesz, vagy egy hagyományt teremtett nyáron az Európai Tanács

azzal, hogy lehetővé tette a bizottsági hitelfelvételt, és innentől kezdve az Európai Uniónak már lesz egy állandó közös adósságállománya is. Ha ez így lesz, akkor ez nagyon erős eltótolódást jelent majd a pénzügyi föderalizmus irányába.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!