INFORÁDIÓ
2021. március 3. szerda
Kornélia

koronavírus

covid-19

oltás

vakcina

egyenlőtlenség

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájára érkezett Pfizer-BioNTech vakcinák 2020. december 30-án. Ezen a napon megérkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a koronavírus elleni német-amerikai vakcina második, 70 ezer oltóanyagot tartalmazó szállítmánya, amely 35 ezer egészségügyi dolgozó oltására elegendő. A vakcinákat tartalmazó hűtőládákat 21 oltópontra szállítják, több fővárosi és vidéki kórházba.

Koronavírus-oltás: éppen az történik, amitől annyira tartottak

Infostart

Lesznek országok, amelyekben valószínűleg soha nem valósul meg a tömeges immunizáció, miközben néhány fejlett állam akár már az idei év végére szinte teljes lakosságát átolthatja.

Akár 2024-ig is kell a szegényebb országoknak várniuk arra, hogy széles körben el tudják kezdeni immunizálni lakosságukat, miközben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Izrael és az uniós államok már valószínűleg idén be tudják oltani népességük veszélyeztetett rétegének egészét, illetve a társadalom további részének jelentős részét is immunizálni tudják – írja az Economist Intelligence Unit (EIU) jelentésére hivatkozva a The Guardian. 2022-ben a kevésbé fejlett, illetve közepes bevételű országok is csatlakoznak majd a magas fokon átoltottak csapatához, ugyanakkor a 84 legszegényebb országnak még ezután is egy évet kell várnia minimum. A folyamat az évtized első felén átívelhet Agathe Demarais, az EIU előrejelzési igazgatója, a jelentés szerzője szerint.

"Ez fogja meghatározni a világgazdaságot, a politikát, az utazást, gyakorlatilag mindent" – vélekedik Demarais.

Rövid életű optimizmus

A tavaly év végi hírek arról, hogy több oltás is biztonságos és hatékony a vírus ellen, optimizmussal tölthették el a világot, de

a frissen kiadott jelentés hangsúlyozza, a járványnak soká lesz még vége.

A késedelem oka a vakcinázással járó számos nehézség:

  • az összetevők beszerzésének kihívásai,
  • a gyártási problémák,
  • a szállítmányok késlekedése,
  • a rossz egészségügyi infrastruktúra,
  • a szakképzett egészségügyi dolgozók hiánya.

Indiában és Kínában például a legelzártabb területeken élők elérése valódi kihívás lesz.

A jelentés 200 ország adatainak elemzésével készült, a már aláírt szerződések, leszállított vakcinamennyiségek, az oltás beadására kialakított infrastruktúra és az oltáskritikusság szintjének figyelembe vételével. Az EIU szkeptikus a COVAX kijelentésével kapcsolatban, miszerint a szegényebb országokat is vakcinához juttatni vágyó szövetség még idén a szükséges vakcinamennyiség 27 százalékát tudja az érintetteknek leszállítani. A COVAX már a jövő hónapban el akarja kezdeni ezt a folyamatot.

"Komoly politikai remények fűződnek ahhoz, hogy sikerül tartani ezeket a célokat, de már most látszik a késlekedés termelés és szállítás terén a gazdagabb országok esetében is, így a szegényebbeknél is számíthatunk erre"

– fogalmazott Demarais.

Morális katasztrófa és zavargások

A WHO főigazgatója, Tedrosz Gebrejeszusz a múlt héten figyelmeztette arra a világot, hogy erkölcsi katasztrófa határán állunk. Orvosi jogvédő csoportok azt követelik, a gyártók osszák meg a vakcinák és a gyógyszerek receptjeit, hogy azokat több gyár kezdhesse el készíteni, ezzel a globális hiányt enyhítve. Ezzel együtt is nehéz lenne ugyanakkor a szakképzett gyártószemélyzet hiánya miatt több oltást készíteni a jelenleginél.

Szerdán pedig arról beszélt, hogy koronavírus elleni vakcinák 75 százalékát mindössze 10 országban használják fel, pedig a világ országainak megfelelő átoltottsága jelentené a járvány végét.

Eközben a lezárások és korlátozások egyre nagyobb árat követelnek: Hollandiában az emberek már az utcára vonultak, zavargások jelzik azt, hogy nagyon

belefáradtak a korlátozásokkal teli életbe,

amit Európa kisebb szünetekkel, de lassan egy éve él. Ami a vakcinázás sebességét illeti, ennek vége nem is látszik még: Málta áll legjobban e téren, százból négy oltott lakossal, míg az uniós átlag mindössze kettő. Eközben a briteknél már tíz fölött jár a száz főre eső oltottak száma.

A fenti interaktív, frissülő grafikon azt mutatja meg, mekkora különbségek vannak az egyes országok közt a száz főre eső beadott oltásadagok terén. (Ez nem százalékos átoltottságot takar, mivel egyes országokban vannak, akik már két adagot is kaptak az oltásból.)

Messze a megoldás

Az Airfinity cég a The Guardian kérésére kiszámolta, mikorra juthatnak el egyes országok a nyájimmunitásig ezt az oltási sebességet tartva. A 75 százalékos átoltottság így a következő időpontokban alakulhatna ki:

  • Kanada – június 11.
  • Nagy-Britannia – július 14.
  • Egyesült Államok – augusztus 9.
  • Japán – október 19.
  • EU – október 21.
  • Brazília – október 22.
  • Ausztrália – december 7.
  • Latin-Amerika – 2022. március 25.
  • Kína – 2022. október 2.

Eközben ugyanakkor folyamatosan érkeznek a frusztráló hírek a lekötött oltásmennyiségek szállításának késedelmeiről, a gyártók a tervezettnél alacsonyabb kapacitásáról. Mindezek fényében könnyen lehet, hogy a jelenleg Rotterdam, Eindhoven és Amszterdam utcáin kiadott feszültség más államokban is felszínre tör majd.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018