eur:
411.74
usd:
395.54
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Joe Biden amerikai elnök a koronavírus-járvány megfékezéséről beszél a washingtoni Fehér Házban 2021. január 21-én. A 78 éves Bident az Egyesült Államok 46. elnökévé iktatták be előző nap.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/Pool/Al Drago

Megvan az elnöki akarat mindkét részről a START-3 meghosszabbítására

Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezte országa készségét a hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START-szerződés (START-3 ) meghosszabbítására – közölte a Fehér Ház.

A két elnök megállapodott abban, hogy a két ország tárgyalócsapata sürgősen munkába kezd, hogy a meghosszabbítást a szerződés február 5-i lejárta előtt tető alá hozza. Az Egyesült Államok és Oroszország a nap folyamán korábban diplomáciai jegyzéket váltott arról, hogy megállapodott a szerződés meghosszabbításáról.

Megállapodtak abban is, hogy megvizsgálják a stratégiai stabilitásról folytatandó megbeszélések lehetőségét a fegyverzet-ellenőrzési és a felmerülő biztonsági kérdések körében.

A két elnök Biden beiktatása után először lépett kapcsolatba egymással.

A Kreml közleménye szerint a két elnök megelégedésének adott hangot az Új START szerződés ügyében lezajlott jegyzékváltással kapcsolatban.

Putyin ratifikálásra még kedden átküldte az orosz parlament alsóházának a szerződés meghosszabbítását. A 2026. február 5-ig meghosszabbítandó dokumentum megjelent az Állami Duma adattárában.

A washingtoni elnöki hivatal kommünikéje szerint a fegyverzetcsökkentés kérdésén túl Biden megerősítette Ukrajna szuverenitásának az Egyesült Államok által erőteljes támogatását – Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivőjének megfogalmazása szerint "a fennálló orosz agresszió tükrében." A közlemény értelmében felvetett más aggályos kéréseket is, beleértve az amerikai kormányzati és egyéb célpontok ellen intézett SolarWinds hackertámadás, az amerikai katonákért Oroszország által Afganisztánban kifizetett vérdíj, a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozás és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyét.

Biden egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen fel fog lépni nemzeti érdekei védelmében, válaszul Oroszország azon lépései ellen, amelyek vagy neki vagy a szövetségeseinek kárt okoznak.

A két elnök megállapodott az átlátható kommunikáció fenntartásában.

Putyin a Kreml szerint köszöntötte Bident a hivatalba lépése alkalmából. Megjegyezte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálása megfelelne mindkét ország, és – figyelembe véve különös felelősségüket a biztonság és a stabilitás fenntartásáért – az egész nemzetközi közösség érdekeinek.

A moszkvai tájokoztatás szerint a felek emellett megvitatták a kétoldalú és a nemzetközi kapcsolatok egyes kérdéseit, áttekintették az együttműködés lehetőségét az új koronavírusos világjárvány elleni küzdelem, valamint a kereskedelem és a gazdaság területén. Az orosz elnöki sajtószolgálat a párbeszéd gyakorlatiasnak és őszintének minősítette.

Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba.

A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is - 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba.

Marshall Billingslea, a Trump-kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta.

Később Putyin orosz tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×