eur:
411.71
usd:
395.27
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
A 2021. január 26-án közreadott képen az orosz hadsereg RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáit szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén a moszkvai Vörös térre 2020.  június 24-én. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021. január 26-án kifejezte országa készségét a február 5-én lejáró hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 ) szerződés meghosszabbítására.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Fontos döntést hoztak meg Moszkvában

Ratifikálta az orosz parlament mindkét háza szerdán a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló orosz-amerikai Új START- (START-3) szerződés ötévi meghosszabbítását.

Egy nappal korábban a felek között diplomáciai jegyzékváltás történt a február 5-én lejáró szerződés 2026. február 5-ig tartó meghosszabbításáról.

Az orosz külügyminisztérium a maga részéről elfogadhatónak nevezte az utolsó érvényben lévő kétoldalú fegyverzetkorlátozási megállapodás fél évtizedes hosszabbítását, amely a két ház általi jóváhagyást követően az erről rendelkező törvény közzététele után lép hatályba.

A jogszabály tervezetét Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este terjesztette be a parlament alsóházának, miután telefonon beszélt amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel. Putyin a davosi fórum alkalmából szerdán elmondott videoüzenetében "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte a szerződés meghosszabbítását, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ellentétek a világon továbbra is "spirálba csavarodnak".

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a szerződéshosszabbítás szükségességében és fontosságában mindkét fél egyetért, ám ennek ellenére egyelőre nincsenek meg a feltételei az orosz-amerikai kapcsolatok "újraindításának". Rámutatott, hogy a két elnök a keddi, mintegy fél órán át tartó, orosz kezdeményezésre létrejött telefonbeszélgetés során rámutatott a meglehetősen komoly nézetkülönbségekre, de mégis hangsúlyozta a párbeszéd folytatásának fontosságát.

Mint mondta, a személyes találkozó lehetőségéről a telefonbeszélgetés során nem esett szó. Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Biden 2011-ben a Kremlben már találkozott, és megállapodott abban, hogy "eléggé őszintén fog beszélni egymással".

Tíz évvel ezelőtti moszkvai útja során Biden – még alelnökként – orosz ellenzékieknek azt mondta, hogy az akkor a miniszterelnöki tisztséget betöltő Putyin helyében nem indulna a 2012-es elnökválasztáson, mert az sem Oroszországnak, sem neki nem válna hasznára.

Peszkov elmondta, hogy Putyin és Biden a keddi kapcsolatfelvétel során kifejezte készségét az előző amerikai kormányzat által felmondott Nyitott Égbolt szerződéshez való visszatérésre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tárgyalást folytatni csak akkor lehet, ha az amerikai fél is készen áll erre.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva "komoly külpolitikai sikerként" értékelte az Új START módosítás nélkül történt, öt évre szóló meghosszabbítását. A tisztségviselő szerint a Fehér Ház új csapatát "egyfajta pragmatizmus és egészséges hozzáállás" jellemzi ebben a témában. Mint mondta, Moszkva párbeszédre számít Washingtonnal a hadászati stabilitás kérdésében, különös tekintettel az elsőcsapásmérő eszközökre.

Rjabkov bejelentette, hogy Biden fegyverzetellenőrzési szakértői gárdájának végleges felállását követően Moszkva ismét javasolni fogja, hogy hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök szárazföldi telepítésére.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Oroszország és az Egyesült Államok visszatérhet-e a fegyverek ezen kategóriájának felszámolásáról rendelkező INF-szerződéshez, a diplomata úgy vélekedett, hogy a megállapodás elavult és aligha állítható már helyre.

Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba.

A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba.

Marshall Billingslea, az előző amerikai kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×