A Boris Johnson vezette kormány egyelőre elzárkózik a kezdeményezés elől, de az EU-huszonhetek nagykövetei múlt pénteki brüsszeli ülésükön megerősítették, hogy uniós oldalon a decemberi megállapodásban rögzített

február 28-i határidőt korainak tartják

az EU-brit viszonyt új alapokra helyező egyezmény ratifikációjához. A brit parlament a maga részéről december 31-én lezárta a ratifikációt.

Jelenleg csupán egy viszonylag sebtében véglegesített angol nyelvű szöveg áll rendelkezésre, aminek európai uniós formális elfogadásához azt előbb mind a 24 hivatalos nyelvre le kellene fordítani. Tekintve ugyanis, hogy egy 1246 oldalas, részletes jogi technikai megfogalmazásokkal átszőtt anyagról van szó,

a tagállamok képviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy az egyes részek pontos és egyértelmű jelentését hazájuk nyelvén megkapják.

Ezt részint a jogi szövegek fordításának – azok lehetséges értelmezésének – esetleges buktatóival magyarázzák, részint a dologban szakértők szerint szerepet játszik bizonyos nemzeti érzékenység is. Különösen a „nagy nyelvek” – mindenekelőtt a francia és a német nyelv – tagországaiban elfogadhatatlannak minősül, hogy egy, az ország nemzetközi viszonyait meghatározó relációban fontos dokumentumot idegen nyelvű szöveg alapján hagyjanak jóvá.

Mindez viszont jogi nyelvészek szerint február végéig nem végezhető el a szükséges színvonal és biztonság mellett úgy, hogy utána még kellő idő maradjon a döntéshozók számára a tanulmányozásra is, mielőtt megtörténik a formális jóváhagyás.

„A briteknek könnyű volt december végén néhány nap alatt keresztülhajtani a parlamenti ratifikálást. A saját anyanyelvükön létezett az egyetlen elérhető verzió”

– mutatott rá egy EU-tanácsi illetékes a probléma kapcsán.

Január 1. óta a megállapodás fontosabb kereskedelempolitikai vonatkozásainak átmeneti végrehajtásáról ideiglenes jegyzőkönyv intézkedik, azonban a megállapodásban azt is rögzítették, hogy mindezt február 28-ig az egyezmény egésze kell, hogy felváltsa. Ez a határidő csak a két szerződő fél közös egyetértésével módosítható.

Uniós részről most mindenesetre azt szeretnék, ha április végéig lenne idő a fordítás és a jóváhagyás befejezésére, a brit kormány szóvivője viszont lapjelentések szerint úgy fogalmazott, hogy londoni megítélés szerint február végéig mindenre bőségesen elegendő az idő.

Az új szerződést amúgy a tagországoknak nem kell ratifikálniuk, hanem a tagállami, közvetlenül választott képviselőkből álló Európai Parlament és a tagállami kormányok küldöttsége alkotta EU-tanács kell, hogy áldását adja rá (az utóbbi konszenzussal).