Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az EU késleltetné a brexitmegállapodás ratifikálását

Február vége helyett két hónappal későbbre tennék az Európai Unió tagországai a brexit utáni EU-brit kereskedelmi kapcsolatokról tavaly év végén aláírt megállapodást.

A Boris Johnson vezette kormány egyelőre elzárkózik a kezdeményezés elől, de az EU-huszonhetek nagykövetei múlt pénteki brüsszeli ülésükön megerősítették, hogy uniós oldalon a decemberi megállapodásban rögzített

február 28-i határidőt korainak tartják

az EU-brit viszonyt új alapokra helyező egyezmény ratifikációjához. A brit parlament a maga részéről december 31-én lezárta a ratifikációt.

Jelenleg csupán egy viszonylag sebtében véglegesített angol nyelvű szöveg áll rendelkezésre, aminek európai uniós formális elfogadásához azt előbb mind a 24 hivatalos nyelvre le kellene fordítani. Tekintve ugyanis, hogy egy 1246 oldalas, részletes jogi technikai megfogalmazásokkal átszőtt anyagról van szó,

a tagállamok képviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy az egyes részek pontos és egyértelmű jelentését hazájuk nyelvén megkapják.

Ezt részint a jogi szövegek fordításának – azok lehetséges értelmezésének – esetleges buktatóival magyarázzák, részint a dologban szakértők szerint szerepet játszik bizonyos nemzeti érzékenység is. Különösen a „nagy nyelvek” – mindenekelőtt a francia és a német nyelv – tagországaiban elfogadhatatlannak minősül, hogy egy, az ország nemzetközi viszonyait meghatározó relációban fontos dokumentumot idegen nyelvű szöveg alapján hagyjanak jóvá.

Mindez viszont jogi nyelvészek szerint február végéig nem végezhető el a szükséges színvonal és biztonság mellett úgy, hogy utána még kellő idő maradjon a döntéshozók számára a tanulmányozásra is, mielőtt megtörténik a formális jóváhagyás.

„A briteknek könnyű volt december végén néhány nap alatt keresztülhajtani a parlamenti ratifikálást. A saját anyanyelvükön létezett az egyetlen elérhető verzió”

– mutatott rá egy EU-tanácsi illetékes a probléma kapcsán.

Január 1. óta a megállapodás fontosabb kereskedelempolitikai vonatkozásainak átmeneti végrehajtásáról ideiglenes jegyzőkönyv intézkedik, azonban a megállapodásban azt is rögzítették, hogy mindezt február 28-ig az egyezmény egésze kell, hogy felváltsa. Ez a határidő csak a két szerződő fél közös egyetértésével módosítható.

Uniós részről most mindenesetre azt szeretnék, ha április végéig lenne idő a fordítás és a jóváhagyás befejezésére, a brit kormány szóvivője viszont lapjelentések szerint úgy fogalmazott, hogy londoni megítélés szerint február végéig mindenre bőségesen elegendő az idő.

Az új szerződést amúgy a tagországoknak nem kell ratifikálniuk, hanem a tagállami, közvetlenül választott képviselőkből álló Európai Parlament és a tagállami kormányok küldöttsége alkotta EU-tanács kell, hogy áldását adja rá (az utóbbi konszenzussal).

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×