17 °C
Megkezdődött hétfőn az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által a koronavírus ellen közösen kidolgozott oltóanyag nagy-britanniai alkalmazása.
A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai tagozatának tájékoztatása szerint a világon elsőként az oxfordi illetőségű Brian Pinker kapta meg a vakcinát. Pinker 82 esztendős és dialíziskezelésre szorul, ezért két szempontból is a veszélyeztetett és így az elsők között oltandók csoportjába tartozik.
A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) által még tavaly felvázolt elsőbbségi lista korosztályok és egészségi állapot szerint sorolja veszélyeztetettségi csoportokba a lakosságot, és a 80 éven felüliek, a krónikus egészségi gondokkal küszködők, valamint az egészségügyi és a gondozói szolgálatok dolgozói a legmagasabb elsőbbségi csoportba tartoznak.
Az Oxford/AstraZeneca-vakcina - amelynek forgalmazását a múlt héten engedélyezte a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) -
a második oltóanyag a Pfizer és a BioNtech közös vakcinája után,
amelynek nagy-britanniai alkalmazása megkezdődött.
Az Oxford/AstraZeneca-vakcina komoly előnye, hogy szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tartható.
A Pfizer és a BioNTech oltóanyagát mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben, bár a kiszállítás után öt napig ez a vakcina is normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon tárolható.
A brit kormány a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig 50 millió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból százmillió adagot kötött le.
Nagy-Britanniában december 8-án kezdődött a tömeges oltási kampány, és Matt Hancock brit egészségügyi miniszter az új év első napján közölte, hogy elérte az egymilliót a beadott oltások száma.
Hancock a BBC brit közszolgálati televízió hétfői magazinműsorában az Oxford/AstraZeneca-vakcina alkalmazásának elkezdését kommentálva kijelentette, hogy
"lesz még néhány kemény hét",
de az oltóanyagok már a kiutat jelentik a koronavírus-járványból.
A brit adagolási menetrend átalakítására utalva a miniszter azt monda: most már tudható, hogy az első dózis is védelmet nyújt, ezért a második adag beadásával lehet akár 12 hetet is várni.
Az eddig engedélyezett két vakcinából két adagot kell beadni. A JCVI ajánlására azonban a brit kormány a második dózis lehető leggyorsabb beadásáról arra helyezte át a hangsúlyt. Ennek célja az, hogy a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok tagjai közül minél többen minél hamarabb megkapják az első adagot, és így gyorsan kialakuljon náluk a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedés elleni védettség.
Ennek alapján az eddigi háromhetes időkülönbség helyett az első dózis beadását 12 héten belül követheti a második adag beadása.
Chris Whitty angol, Michael McBride észak-írországi, Gregor Smith skóciai és Frank Atherton walesi tisztifőorvos, valamint Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes az egészségügyi minisztérium által a múlt héten ismertetett közös állásfoglalásában közölte: a megbetegedés elleni kezdeti védelem jelentős részben már az első dózis beadása után kialakul.
A tisztifőorvosok állásfoglalása szerint közegészségügyi szempontból nyilvánvalóan sokkal előnyösebb, ha a következő két-három hónapban - az első dózis mielőbbi beadására áthelyezve a hangsúlyt - kétszer annyi embert lehet beoltani, mint az, ha a két dózis minél gyorsabb beadására koncentrálva feleannyi ember kaphatja meg a vakcinát.
