Idén január 1-jén véget ért az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő átmeneti időszaka, amivel új szabályok léptek életbe kapcsolatrendszerükben. Egyebek közt, hogy miközben az uniós állampolgárok ezentúl egy pontozásos rendszerre épülő bevándorlási szabályozás keretében tudnak munkát vállalni a szigetországban, a briteknek sem lesz már teljesen szabad bejárásuk az EU-ba – idézi fel az Index.

Nem véletlen, hogy a brexitreferendum óta több százezer brit állampolgár folyamodott uniós állampolgárságért más országokban. A brexittel ugyanis megszűnt a szolgáltatási szektor – amely a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát állítja elő – garantált hozzáférése az európai unió egységes belső piacához.

Az újdonsült brit kettős állampolgárok vélhetően nem támogatták olyan lelkesen az Egyesült Királyság kiválását az EU-ból, mert szerették volna, hogy addigi jogaik ne csorbuljanak.

A brit politikai és gazdasági elitből viszont akadnak, akik

pártolták a távozást, a referendum után azonban mégis jobbnak látták, ha „bebiztosítják” magukat egy uniós útlevéllel

vagy éppen a céges székhely megváltoztatásával. A brit sajtó több ilyen pálfordulást elkövető „brexiteert” (kilépéspártit) felsorolt, többször megállapítva, hogy a brexit hátrányai csak a kisemberekre vonatkoznak.

Többek között Boris Johnson családjában is találni erre példát, valamint a brit miniszterelnök bőkezű adományozói között, de Nigel Farage-ról, az angol Függetlenségi Párt (UKIP) volt vezetőjéről is kiderült, hogy két gyermekének német útlevele van. Esther de Lange holland európai parlamenti képviselő szerint annak fényében, hogy korábban azt mondta, nem akar egy németek irányította Európai Unióban élni, Farage tanúbizonyságot tett képmutatásáról.