Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2020. november 20-án, a Biontech német biotechnológiai gyógyszercég által közreadott, dátum nélküli képen egy ampulla BNT162b2 elnevezésű, az új típusú koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát tart a kezében egy ember a németországi Mainzban. Sajtóértesülések szerint ezen a napon a Biontech és a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat a vakcina sürgősségi jóváhagyását kérte az amerikai Élelmiszer-, és Gyógyszerfelügyelettől (FDA).
Nyitókép: MTI/Biontech SE/EPA

Négy vakcina közül választhatnak Indiában

A koronavírus által második legfertőzöttebb országban, Indiában jóváhagyták az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár közös fejlesztésű oltóanyagának használatát.

Prakash Dzsavadekar tájékoztatási miniszter szombaton bejelentette, hogy az illetékes hatóságok előző nap adták meg az engedélyt, egyelőre "rendkívüli használatra". Dzsavadekar szerint még legalább három oltóanyag - két hazai gyártású és az orosz Szputnyik V - vár még engedélyeztetésre, és India lesz talán a világ egyetlen olyan országa, ahol legalább négy vakcinával indul majd meg az oltási kampány.

A versenytársainál olcsóbb és egyszerűbben használható Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását a világon először kedden engedélyezték Nagy-Britanniában.

India a világ második legnépesebb országa, és ami a fertőzöttek számát illeti, ugyancsak a második helyen áll az Egyesült Államok után. A halálesetek számát illetően pedig a harmadik az Egyesült Államok és Brazília után. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem legfrissebb szombati összesítése szerint a járvány kezdete óta Indiában több mint 10,3 millió ember kapta el a fertőzést, és 149 411-en haltak bele a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe.

Az indiai hatóságok azt tervezik, hogy az év első hat-nyolc hónapjában háromszázmillió embert oltanak be az 1,35 milliárd lakosú országban, az oltási kampány első szakaszában elsősorban az ötven év feletti egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek és katonáknak adják be az oltást.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×