Az amerikai pénzügyminisztérium az ügy miatt feltételezett érintettségük okán szankciókkal sújtotta az iráni hírszerzés két magas rangú vezetőjét, Mohammad Bazerit és Ahmad Hazait.

Az amerikai állampolgár 2007-ben tűnt el titokzatos körülmények között, és Washington Teherán segítségét kérte annak ellenére, hogy a két ország között nincsen diplomáciai kapcsolat.

"Az iráni kormány vállalta, hogy segítséget nyújt Bob Levinson hazatelepítésében, de ezt soha nem tette meg. Az igazság az, hogy az iráni hírszerzés ügynökei - magas rangú iráni vezetők engedélyével - részesei voltak Bob elrablásának és fogvatartásának" - jelentette ki közleményében az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, Christopher Wray.

"Az amerikai kormány arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésünkre álló minden bizonyíték arra utal, hogy Bob fogságban halt meg" - mondta egy másik magas rangú amerikai vezető újságíróknak.

Március óta - 13 évi bizonytalanság után - Trump elnök sejteni engedte, hogy Levinson halála valószínűsíthető. A volt FBI-ügynök családja azt mondta: amerikai vezetők arról tájékoztatták őket, hogy Levinson "akkor halt meg, amikor az iráni hatóságok fogságában volt".

Washington mindig is hangoztatta, hogy Bob Levinson már évtizedek óta nem dolgozott az amerikai kormánynak, amikor 2007 márciusában nyoma veszett az Arab(Perzsa)-öbölben fekvő, Iránhoz tartozó Kis-szigeten. A The Washington Post amerikai napilap szerint azonban Levinson állítólag a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozott, és az iráni atomprogram kapcsán kellett volna egy informátorral találkoznia.

A volt ügynök fogságának és "valószínű" halálának körülményei kapcsán az amerikai vezetők nem közöltek részleteket. Mike Pompeo külügyminiszter közleményben tudatta, hogy felszólította az iráni rendszert, számoljon be részletesen arról, mi történt Levinsonnal.

A Trump-kormányzat vezetői hangsúlyozták, hogy a bejelentés időzítésének semmi köze a politikához, csupán egy "összetett folyamat" eredményéről van szó. A vádaskodás azonban további nyomást gyakorol a jövőbeli Biden-kormányzatra, hogy eltökéltséget mutasson Teheránnal szemben - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.

A bejelentést az után tették meg, hogy Iránban kivégezték Ruhollah Zam ellenzéki újságírót. A kivégzést Mike Pompeo barbár cselekedetnek nevezte, Joe Biden jövőbeli nemzetbiztonsági főtanácsadója, Jake Sulliven pedig az emberi jogok borzalmas megsértésének.

Donald Trump kilépett a 2015-ben Bécsben az iráni atomprogram korlátozásáról aláírt egyezményből, és ismét érvénybe helyezte a szerződés értelmében megszüntetett szankciókat. Joe Biden vissza akar térni a Teherán és hat nagyhatalom által aláírt szerződéshez, és el akarja törölni a szankciókat, feltéve, ha az iráni vezetés lemond az atomprogramja kapcsán azokról a korlátozásszegésekről, amelyekkel Trump döntésére reagált.