Reynders a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás, illetve az LMBTQI-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, queer és interszexuális) jogaival kapcsolatos magyarországi és lengyelországi fejleményekkel foglalkozó vitán kiemelte: mindaddig, ameddig aggályok állnak fenn a jogállamiság helyzetével összefüggésben a két tagállam esetében, az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa tartsa fent az eljárást.
A biztos reményét fejezte ki, hogy a magyar és lengyel hatóságok "elgondolkodnak a problémák megoldásán". Hozzátette: az Európai Bizottság bármikor kész együttműködni a két tagállammal és egyeztetni illetékes hatóságaikkal. Azonban arra is készen áll, hogy a közös értékek védelmében minden rendelkezésére álló eszközzel éljen, köztük a kötelezettségszegési eljárással, valamint az első ízben szeptemberben bemutatott jogállamisági jelentéssel, ha a helyzet nem javulna. Megemlítette, hogy a végső döntés a Tanács kezében van, de a bizottság nyomást gyakorolhat mindkét tagállamra.
Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Parlament között "rendkívül pozitív" megállapodás jött létre az unió hosszútávú költségvetéséhez, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó jogállamisági feltételrendszerről. Az uniós bizottság várja, hogy bevezetni kívánt mechanizmussal összefüggésben végleges döntés szülessen - közölte Reynders.
Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos felszólalásában elmondta, hogy az Európai Bizottság novemberben bemutatott, a szexuális kisebbségekre vonatkozó stratégiája kulcsfontosságú a csoportokhoz tartozók jogi helyzetének javítása érdekében az egész unión belül, köztük Magyarországon és Lengyelországban is.
Azzal a magyar alaptörvény-módosítási tervezettel kapcsolatban, amely kimondaná, hogy az apa férfi és az anya nő, Dalli az nemzetközi emberi jogok, és a határokon átívelő családjogi szabályok tiszteletben tartására hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.
Magyar vélemények
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője közleményében úgy fogalmazott:
a balliberális EP-képviselők "megszokott, egyoldalú performansza" volt a hétfői ülés,
amelyen még a meghívott német EU elnökség sem vett részt. Szavai szerint a Magyarországot rendszeresen támadó, szélsőséges EP-képviselők "kedvenc hobbijukat űzték": támadhatták Magyarországot és Lengyelországot.
Azt hangsúlyozta, hogy a Magyarország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás politikai és ideológiai okokból indított eljárás, amely teljes mértékben megalapozatlan és hazugságokra épül.
"A jogállamiság kisajátítása politikai célok érdekében aláássa a tagállamok közötti bizalmat és súlyosan károsítja az unió egységét. A politikai zsarolás és ideológiai boszorkányüldözés semmilyen módon nem jelentheti a kiutat az esetleges nézeteltérésekből" - fogalmazott.
A napirenden szerepelt másik témával kapcsolatban az EP-képviselő jelezte, hogy a családjogi kérdések szabályozása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, az unió ezen a területen nem rendelkezik hatáskörrel, ezért abszurdnak nevezte, hogy a kérdés egyáltalán napirendre került.
"Jól mutatja ez a mai vita is, hogy a jogállamiságot kihasználva már azt is meg akarják mondani nekünk, hogy mit gondoljunk a családokról, a házasságról, a gyermekek neveléséről" - mutatott rá Hidvéghi.
Hozzátette: Donáth Anna, a Momentum Mozgalom európai parlamenti (EP-) képviselője "természetesen" ismét a saját hazáját támadta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament LIBE bizottsága annak ellenére foglalkozik a 7. cikk szerinti eljárásokkal, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában az uniós szerződések szerint nincs szerepe, abban a továbbiakban kizárólag a tagállamokat tömörítő Tanács jogosult dönteni. A vita érdektelenségét mutatja, hogy azon a Tanács soros elnökségének képviselője, és a magyar, illetve a lengyel kormány képviselője sem vett részt, csupán a balliberális EP-képviselők Magyarország és Lengyelország iránti egyoldalú performanszára került sor - tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a koronavírus-járvány aláássa a kisebbségi közösségek helyzetét és jogaikat. A magyar kormány pedig tudatosan használja ki a járványhelyzetet az emberi jogok aláásására.
Kiemelte, a magyar kormány szexuális kisebbségekre vonatkozó alkotmánymódosító tervezete aktuálpolitikai célokat szolgál, valójában el kívánja terelni a figyelmet egy másik, a közpénzekkel összefüggő javaslatról - közölte a képviselő.
