Infostart.hu
eur:
362.21
usd:
315.79
bux:
152996.63
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
BERLIN, GERMANY - JUNE 2: Head of Germanys Federal Anti-Discrimination Agency Ferda Ataman delivers a speech during a press conference on the 2025 discrimination report in Berlin, Germany, on June 2, 2026. (Photo by Cuneyt Karadag/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Cuneyt Karadag/Anadolu/Getty Images

Diszkriminációellenes biztos: a választási sikerei után ideje lenne betiltani az AfD-t

A német kormány diszkriminációellenes biztosa szerint meg kellene indítani az Alternatíva Németországnak (AfD) párt betiltására irányuló eljárást a párt múlt hét végi tartományi választási sikerei után. Merz pártja válságtanácskozást tart.

Ferda Ataman kijelentette: nem lehet egyszerűen napirendre térni a választási eredmények felett, miközben tovább erősödik egy részben bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősített párt.

„A szélsőjobboldalt pusztán kitoloncolásokkal nem lehet távol tartani a hatalom közeléből, ezt most már a belügyminiszternek is be kell látnia” – mondta Ataman.

A diszkriminációellenes biztos a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag), a felsőház (Bundesrat) és a szövetségi kormányzat tisztségviselőinek a szemére vetette, hogy

politikai számításból mindeddig visszariadtak az AfD betiltásától.

„Az alkotmány előirányoz egy eljárást arra az esetre, ha szélsőséges erők politikai hatalomra törnének. Ez viszont nem tud hatékonyan működni úgy, hogy a felelősök kitérnek a feladat elől, és nem használják a rendelkezésre álló eszközöket. A szövetségi alkotmánybíróságnak lehetőséget kellene adni, hogy megvizsgálja, összhangban van-e az AfD működése az alaptörvénnyel” – hangsúlyozta Ataman, hozzátéve, hogy a törvényhozóknak vagy a kormány tagjainak indítványozniuk kellene a betiltási eljárás megindítását, „már csak azok iránti felelősségérzetből is, akiket a nácik annak idején meggyilkoltak, és akik most ismét a szélsőjobb célkeresztjébe kerülnek: zsidók, muszlimok, bevándorlók, fogyatékossággal élők, melegek és mások”.

Berlin, 2026. szeptember 20.
Kristin Brinker, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt listavezetõje (k), Alice Weidel, a párt és a parlamenti frakció társelnöke (j2) és Beatrix von Storch párttag (b2) a párt berlini eredményváróján a berlini tartományi választás estéjén, 2026. szeptember 20-án.
MTI/EPA/Clemens Bilan
Kristin Brinker, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt listavezetõje (k), Alice Weidel, a párt és a parlamenti frakció társelnöke (j2) és Beatrix von Storch párttag (b2) a párt berlini eredményváróján a berlini tartományi választás estéjén, 2026. szeptember 20-án. MTI/EPA/Clemens Bilan

A Friderich Merz kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetősége válságtanácskozásra gyűlt össze hétfőn a párt Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben vasárnap elszenvedett tartományi választási kudarca után. Karl-Josef Laumann, a CDU elnökhelyettese hangsúlyozta: a pártvezetés a kancellár mögött áll. Kulcsfontosságúnak nevezte egyúttal, hogy ebben a helyzetben világossá tegyék: a kormány hivatalban fog maradni.

A CDU Mecklenburg-Elő-Pomerániában 4,9 százalékot ért el, vagyis a párt 81 éves története során először nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt egy tartományi választáson. Berlinben a Baloldal aratott világos győzelmet, miután a szavazók 25,7 százaléka adta le rá a voksát, a CDU ott 18,8 százalékot, az AfD pedig 16,3 százalékot szerzett.

Karin Prien családügyi miniszter úgy nyilatkozott: az eredmények azt mutatják, hogy a CDU-ban nincs meg a kellő empátia az emberek problémái iránt, és emiatt változásra van szükség.

„A kancellár maga is tudja, hogy változtatnia kell”

– fogalmazott.

Leif-Erik Holm, az AfD mecklenburg-elő-pomerániai szervezetének elnöke úgy vélte, Merz kancellár "év végére" várhatóan már nem lesz hatalmon.

„A kancellár hanyatlása megkezdődött”

– jelentette ki sajtótájékoztatóján.

Alice Weidel, az AfD társelnöke úgy fogalmazott: pártja máris átvette a CDU helyét mint a német politikai porondot uraló néppárt.

Tino Chrupalla, az AfD másik társelnöke arról beszélt, hogy pártja nyitott a tárgyalásokra a mecklenburg-elő-pomerániai győzelem után. Az ARD műsorszolgáltatónak azt mondta, „majd kiderül”, hogy a legvalószínűbbnek tartott hárompárti koalíció létre tud-e jönni a szociáldemokraták, a Baloldal és a Zöldek együttműködésével.

Valószínűtlen, hogy az AfD kormányra kerülhet, mert a tűzfalként ismert politika jegyében valamennyi párt vonakodik attól, hogy koalícióra lépjen vele.

„Mi mindenesetre nyitottak vagyunk, és nem csak a kormányzás tekintetében” – jelentette ki Chrupalla, hozzátéve, hogy párbeszéd indulhatna arról, hogy feltárják, egyáltalán milyen közös alapok léteznek.

„Szívesen tettünk volna együttműködési ajánlatot a CDU-nak, de ők mostanra eltűntek a tűzfal mögött. Ez történik, amikor valaki kizárja saját magát, és gyakorlatilag nincs lehetősége hatalomhoz jutni” – mondta Chrupalla.

A Deutschlandfunk rádiónak azt mondta, a CDU-nak felül kell vizsgálnia a tűzfal politikáját, máskülönben Kelet-Németországban megszűnhet néppártként létezni.

Szeptember elején Szász-Anhalt tartományban is nagyarányú győzelmet aratott az AfD a szavazatok csaknem 44 százalékával, de abszolút többséget nem sikerült elérnie.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely a CDU gyengüléséről: egyre erősödnek a szélsőségek, meglátjuk, ki üti át az üvegplafont

Prőhle Gergely a CDU gyengüléséről: egyre erősödnek a szélsőségek, meglátjuk, ki üti át az üvegplafont

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádióban a hétvégi németországi választások kapcsán elmondta: nemcsak a kancellár személyéről van szó, hanem arról is, hogy „ki tudja lenyeletni a választókkal a keserű pirulát”.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Olyan keményen megsorozták Oroszországot, mint még soha, bejött a papírforma Putyinnak a választáson - Háborús híreink hétfőn

Olyan keményen megsorozták Oroszországot, mint még soha, bejött a papírforma Putyinnak a választáson - Háborús híreink hétfőn

A tegnapi ukrán csapássorozat, amely során 1951 drónt és 8 rakétát vetettek be Oroszország ellen, a legnagyobb volt a háború kezdete óta - írja az MTI az orosz védelmi minisztérium és a TASZSZ alapján. Vasárnap zárult az orosz parlamenti választás, a szavazatok 95 százalékos feldolgozottságánál a kormányzó Egységes Oroszország 57,8 százalékot szerzett, míg a kommunisták 14, a liberális demokraták 9, az Új Emberek pedig 8 százalékon áll. Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszország elnöke kijelentette, hogy a kormánypárt méltó módon szerepelt. Az előzetes adatok szerint a részvételi arány 56,6 százalék volt. Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök New Yorkban tervez találkozni - jelentette be Zelenszkij tegnap, miután telefonon egyeztettek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×