Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én.
Nyitókép: Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. MTI/EPA/Robert Ghement

Pászkán Zsolt: akár jó lehetőséget is jelenthet az új román Trianon-ünnepnap

Romániában kihirdették azt a törvényt, amelynek értelmében a trianoni békeszerződés évfordulója, június 4. a jövőben hivatalos ünnepnap lesz az országban. A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa szerint a barátságtalan lépést a magyar vezetésű önkormányzatok akár a saját hasznukra is fordíthatják.

A Klaus Iohannis román államfő által szerdán kihirdetett, rendkívül rövid, három cikkelyből álló törvény meglehetősen ködösen fogalmaz: elsősorban fölszólítja a helyi önkormányzatokat, hogy lobogózzák föl a városokat, valamint, hogy rendezzenek olyan eseményeket, ahol megemlékeznek Trianon „valódi jelentésről”, miközben a közszolgálati médiára is kötelezettséget ró, hasonló jellegű műsorok sugárzását előírva számukra – foglalta össze az InfoRádiónak Pászkán Zsolt a jogszabály lényegét.

A szakember arra is fölhívta a figyelmet, senkit ne tévesszen meg, és ne gondolja, hogy magyarbarátságból nem írta alá a román államfő szeptember közepén a tervezetet, tekintve, hogy amikor azt megelőzően az alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, egészen eltérő érvelést használt. Míg kezdetben még azt nehezményezte, hogy nem állapítható meg pontosan a törvényből, hogy mit jelent az, hogy megemlékezés, addig a második beadványában, amikor már biztos volt, hogy ki kell hirdetnie, egy „álságos” szöveggel állt elő, miszerint feszültségeket, vitákat gerjeszt a román társadalomban, amit Pászkán Zsolt duplán is

hazugságnak minősített, mert a román társadalomban nem váltott ki vitát.

Vagyis a román politikai elit, a szélső baltól a szélső jobbig, természetesen a magyar pártokat leszámítva, egységesen támogatta. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy a törvény szövege – Iohannist is aggasztó módon – ködös, ezért mostantól kedve minden magyar vezetésű önkormányzat szabadon, önkormányzati pénzek felhasználásával szervezhet

olyan Trianon-eseményeket, ahol akár magyar narratíva szerint lehet beszélni, miután ezt a törvény nem tiltja.

Eddig ezt nem tehették meg, és támadhatók voltak azok az önkormányzatok, amelyek például koszorúztak.

Ami a román zászlók kitűzését illeti, elég végigmenni az erdélyi településeken, amúgy is „románzászló-infláció” van, tehát vizuálisan nagyon nagy különbségre nem kell számítani. Tehát maga a gesztus meglehetősen barátságtalan, de ki kell hozni belőle a legtöbbet – jegyezte meg a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×