eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én.
Nyitókép: Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. MTI/EPA/Robert Ghement

Pászkán Zsolt: akár jó lehetőséget is jelenthet az új román Trianon-ünnepnap

Romániában kihirdették azt a törvényt, amelynek értelmében a trianoni békeszerződés évfordulója, június 4. a jövőben hivatalos ünnepnap lesz az országban. A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa szerint a barátságtalan lépést a magyar vezetésű önkormányzatok akár a saját hasznukra is fordíthatják.

A Klaus Iohannis román államfő által szerdán kihirdetett, rendkívül rövid, három cikkelyből álló törvény meglehetősen ködösen fogalmaz: elsősorban fölszólítja a helyi önkormányzatokat, hogy lobogózzák föl a városokat, valamint, hogy rendezzenek olyan eseményeket, ahol megemlékeznek Trianon „valódi jelentésről”, miközben a közszolgálati médiára is kötelezettséget ró, hasonló jellegű műsorok sugárzását előírva számukra – foglalta össze az InfoRádiónak Pászkán Zsolt a jogszabály lényegét.

A szakember arra is fölhívta a figyelmet, senkit ne tévesszen meg, és ne gondolja, hogy magyarbarátságból nem írta alá a román államfő szeptember közepén a tervezetet, tekintve, hogy amikor azt megelőzően az alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, egészen eltérő érvelést használt. Míg kezdetben még azt nehezményezte, hogy nem állapítható meg pontosan a törvényből, hogy mit jelent az, hogy megemlékezés, addig a második beadványában, amikor már biztos volt, hogy ki kell hirdetnie, egy „álságos” szöveggel állt elő, miszerint feszültségeket, vitákat gerjeszt a román társadalomban, amit Pászkán Zsolt duplán is

hazugságnak minősített, mert a román társadalomban nem váltott ki vitát.

Vagyis a román politikai elit, a szélső baltól a szélső jobbig, természetesen a magyar pártokat leszámítva, egységesen támogatta. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy a törvény szövege – Iohannist is aggasztó módon – ködös, ezért mostantól kedve minden magyar vezetésű önkormányzat szabadon, önkormányzati pénzek felhasználásával szervezhet

olyan Trianon-eseményeket, ahol akár magyar narratíva szerint lehet beszélni, miután ezt a törvény nem tiltja.

Eddig ezt nem tehették meg, és támadhatók voltak azok az önkormányzatok, amelyek például koszorúztak.

Ami a román zászlók kitűzését illeti, elég végigmenni az erdélyi településeken, amúgy is „románzászló-infláció” van, tehát vizuálisan nagyon nagy különbségre nem kell számítani. Tehát maga a gesztus meglehetősen barátságtalan, de ki kell hozni belőle a legtöbbet – jegyezte meg a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×