Infostart.hu
eur:
355.11
usd:
304.78
bux:
0
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Merkel szigorított volna, de leszavazták

Egyelőre nem szigorítják tovább a koronavírus-járvány második hulláma miatt a hónap elején bevezetett korlátozásokat Németországban - jelentették be Berlinben.

Angela Merkel kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után elmondta, hogy

újabb szigorításokat is el tudott volna képzelni, de nem ez volt a többségi vélemény.

A tartományi vezetők legnagyobb része szerint még egy hétig várni kell az újabb intézkedésekkel. A következő, november 25-i tanácskozáson viszont már egy hosszabb távú, legalább az év végéig kitekintő tervről tárgyalnak majd - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta, hogy az eddigi korlátozásokkal sikerült megállítani a fertőződések számának exponenciális, robbanásszerű emelkedését, de

a hullám még csak tetőzött, és nem kezdett enyhülni.

A kancellár és a miniszterelnöki konferencia (MPK) - a tartományi kormányfők állandó egyeztető fóruma - ezúttal új szabályok helyett

a lakosságnak szóló nyomatékos kéréseket fogalmazott meg.

A közös állásfoglalásban rámutattak, hogy a fertőződések nagy része a magánszférában, családban, baráti körben történik, azaz olyan területen, amelyen az államnak a legnagyobb visszafogottsággal szabad csak tevékenykednie, és tartózkodnia kell az előírásoktól, a szabályozástól.

Ezért a járvány jelenlegi szakaszában a folyamatok további alakulása legfőképpen a polgárok magatartásától függ. A közterületre, a gazdaság, a munka és az intézmények világára vonatkozó szabályokon túl is mindenkinek az "abszolút szükséges minimumra" kell szorítania a fertőzésveszéllyel járó érintkezést a háztartásán kívüli emberekkel - áll a dokumentumban.

Angela Merkel a tanácskozás utáni tájékoztatón elmondta: az legfontosabb, hogy a jelenlegi 140 körüli szintről legalább 50-re csökkenjen az úgynevezett hétnapi incidencia - fertőzésgyakoriság -, vagyis a megelőző hét nap alatt regisztrált új esetek százezer lakosra vetített száma.

Aláhúzta, hogy az úgynevezett kontaktkutatást végző - a fertőzési láncolatok feltárásán és megszakításán dolgozó - egészségügyi hatóságok csak akkor tudják ismét ellenőrzés alá vonni az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) terjedését, ha ez a szám 50 alatt van.

Michael Müller berlini kormányzó polgármester - a tartományi rangú főváros kormányának vezetője -, az MPK soros elnöke hangsúlyozta, hogy

az egyelőre november végéig érvénye korlátozásokkal elért eredmény jelentős, "de messze nem elég".

A helyzet komolyságát mutatja, hogy Berlinben hétfőn először egyszerre ezer embert ápolnak kórházban a SARS-Cov-2-fertőzés miatti betegség (Covid-19) következtében.

Markus Söder bajor miniszterelnök, az MPK soros alelnöke hozzátette: nemigen reménykedik abban, hogy a hónap végén vissza lehet vonni az új járványlassító korlátozásokat. Nem lehet folyton zárlatot elrendelni, majd egy hónap múlva lazítani, és újabb négy hét elteltével elölről kezdeni mindent, "túl korai lazítás helyett inkább hosszabbítani kell" - mondta a politikus.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok akkor tekinti lezártnak az iráni konfliktust, ha szabaddá válik a Hormuzi-szoros és Irán kiadja a birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészletet, valamint végleg lemond az atomfegyverről. Ennek kapcsán kérdezte az InfoRádió Tálas Pétert, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzőjét.
Nyugati pénzzel játsszák ki a szankciókat az oroszok, bármikor bekövetkezhet a katasztrófa

Nyugati pénzzel játsszák ki a szankciókat az oroszok, bármikor bekövetkezhet a katasztrófa

Az orosz árnyékflotta hajói a szankciók ellenére továbbra is európai pénzügyi piacok által fedezett biztosítással szállítanak kőolajat – derül ki elemzők és egy európai parlamenti képviselő megállapításaiból. A mintegy 1700 hajót számláló flotta viszontbiztosítási konstrukciókon és közvetítőkön keresztül mossa tisztára a biztosításait, miközben Oroszország saját maga nem képes ekkora, milliárdos nagyságrendű kockázatot viselni. Az uniós vezetők a június 18-i brüsszeli csúcson tárgyalnak a 21. szankciócsomagról, amely az árnyékflotta üzleti modelljének felszámolását célozza, ám egyes tagállamok továbbra is óvatosak a szigorúbb intézkedésekkel szemben. Elemzők szerint az elöregedett, átláthatatlan biztosítással közlekedő tankerek nemcsak a szankciós rendszert ássák alá, hanem egyre komolyabb ökológiai kockázatot is jelentenek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×