Infostart.hu
eur:
378.84
usd:
319.16
bux:
127645.94
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nyilatkozik az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 3-án. Az előző nap az Európai Tanács von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének.
Nyitókép: Jean-Francois Badias

És most Londonon a világ szeme

Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen EB-elnök leltárt vesz fel a brexit eddigi eredményeiről.

Londonban folytatódnak hétfőn a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.

Erről Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állapodott meg szombaton, amikor telefonon tárgyalt egymással, hogy - a Downing Street szóvivőjének megfogalmazása szerint - "leltárt vegyenek fel" a kétoldalú tárgyalások eddigi eredményeiről.

Nem sokkal a csúcsszintű kapcsolatfelvétel után David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője is bejelentette, hogy hétfőn ismét találkozik Michel Barnier-val, az Európai Bizottság küldöttségvezetőjével.

A legutóbbi tárgyalási forduló múlt szerdán ért véget. Frost a Twitteren közzétett aznapi bejegyzésében közölte, hogy van ugyan előrelépés, de bizonyos központi jelentőségű ügyekben változatlanul

"erősen széttartanak a nézetek".

Michel Barnier ezzel egy időben közzétett Twitter-bejegyzésében nagyon súlyosnak nevezte a fennmaradt nézetkülönbségeket főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében. Hozzátette: e két terület alapvető fontosságú bármilyen gazdasági viszonyrendszerben.

Barnier alig burkoltan utalt arra is, hogy nem biztos a megállapodás elérése Londonnal, közölve: az EU "minden forgatókönyvre felkészült".

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint az Európai Bizottság elnökével tartott telefonos megbeszélésén Boris Johnson is annak a véleményének adott hangot, hogy számos területen változatlanul igen távol állnak egymástól London és az EU nézetei. A brit kormányfő is az egyenlő versenyfeltételek szabályozását és a halászatot emelte ki a leginkább vitatott kérdések között.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A brit kormány mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.

London is folyamatosan hangsúlyozza azonban, hogy nem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól "ausztráliai típusú" feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az unióval.

A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy megállapodás híján az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont

vámok megjelenésével

járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

A tárgyalások azonban egyelőre folytatódnak, annak ellenére is, hogy Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, kijelentve: annál későbbi időpontban ő nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.

Johnson ugyanakkor vasárnap este a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: mindig is lelkes híve volt annak, hogy Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodásra jusson "európai barátaival és partnereivel", e megállapodás körvonalai meglehetősen egyértelműen ki is rajzolódtak, és már csak arra van szükség, hogy a két fél megtegye a még szükséges lépéseket.

Címlapról ajánljuk
Hankó Balázs: 850 milliárd forintot fordítunk kulturális fejlesztésekre

Hankó Balázs: 850 milliárd forintot fordítunk kulturális fejlesztésekre

Korántsem került le az Iparművészeti Múzeum épületének felújítása a napirendről – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a Közlekedési Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum jövőjéről, a költözésekről is.

Mi okozta a tüzet? Egy szobában robbanás volt, büntetőeljárás indul Budakeszin

Az elsődleges vizsgálatok szerint valószínűleg az egyik szobában történt robbanás okozhatta a több halottat és rengeteg sérültet követelő, Budakeszin péntekre virradóra történt háztüzet – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. Egy ember elhunyt a kórházban, így már négyre nőtt a halálos áldozatok száma. A sérülteké 26.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Választások és kamatvágás: erre figyel most a forint

Választások és kamatvágás: erre figyel most a forint

Ez a hét inkább a gyengülésről szólt a forint számára: míg az árfolyam hétfőn még csúcsokat döntött, a később beérkező adatok alaposan átrendezték a kamatvágási várakozásokat, ami a jegyzés korrekcióját hozta. A mai nap fog eldőlni, hogy fordít-e a forint, vagy marad a hét sztorija a korrekció. Eddig nem sok nyomát láthattuk az irányváltásnak, a vártnál alacsonyabb áremelkedést mutató USA-ból érkező adat hatása miatti erősödést nagyon gyorsan maga mögött hagyta a hazai fizetőeszköz. Mindeközben a forint árfolyamát a háttérben már az áprilisi választás kimenetelére való spekuláció is mozgatja az elemzők szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×