Lezárult az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács közötti háromoldalú tárgyalás, az úgynevezett trilógus negyedik szakasza a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Magát a mechanizmust még a nyár végén fogadták el a tanácsban az állam- és kormányfők, a lényege, hogy miként vonhatják meg az uniós pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek nem tartják be az EU alapvető értékeit.

A tanács eredeti javaslata a jogállamiság helyett inkább az uniós büdzsé védelmére koncentrált, de a nyári állam- és kormányfői költségvetési alku nagyon homályosan fogalmazott arról, hogy az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése pontosan mit is jelent, és ebből adódtak az elmúlt hónapokban jórészt az értelmezési viták. Az Európai Parlament nem is érezte elég keménynek a tanács első javaslatát, így azt négykörnyi tárgyalás követte, amelyek során most először álltak elő új javaslattal.

A német soros elnökség szóvivője, Sebastian Fischer és az Európai Parlament költségvetési delegációjának egyik vezetője, Petri Sarvamaa posztolta a Twitteren, hogy

megvan az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló megállapodás az intézményközi egyeztetéseken.

Ez nagyon fontos fejlemény, az összes 2021 utáni EU-s kifizetésre vonatkozni fog és nemcsak a jogállamiság megsértése, hanem annak előzetes kockázata esetén is elindítható lesz majd az EU-s pénzek blokkolásával és vágásával is számoló szankciós rendszer – írja a Portfolio.

Már a múlt héten arról számolt be az InfoRádióban Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője, hogy biztatóan haladnak a tárgyalások a három fél között, és az Európai Parlament – amely erős és hatékony jogállamisági rendszert szeretne – ráadásul nemcsak „betetette a lábát a résbe, hanem sikeresen képes a rést kiszélesíteni is” . Vagyis a jogállamisági kritériumokat is tartalmazó javaslatnak, amely a magyar kormány számára sem volt elfogadható, majd a tanács közös álláspontjává vált, továbbra is fönnáll az esélye, sőt, bizonyos jelzésekből arra lehet következtetni, ha lassan is, de biztosan a megállapodás irányába indultak el a tárgyalások, és ezek több ponton az Európai Parlament kívánságai szerint fognak alakulni – jósolta akkor a szakértő.

Az egyeztetések alatt a magyar kormány – és mellette a lengyel is – végig azt hangsúlyozta, hogy sérti az uniós alapszerződést, ha a tagállamok elleni zsarolásra alkalmas, homályos, nem definiált feltételeket akarnak bevezetni.

A magyar kifogásokról legutóbb Gulyás Gergely is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában: "Mi egy világos alapelvet rögzítettünk, hogy az unió pénzügyi érdekeinek védelme legitim, világos körülírható cél, ezért minden olyan uniós jogalkotási kezdeményezést támogatunk, ami azt szolgálja, hogy az Európai Unió és annak intézményei meg tudjanak győződni arról, hogy jogszerűen, törvényesen, a közösen rögzített céloknak megfelelően használja föl minden tagállam a most neki jutó forrásokat. De ahhoz, hogy a zsarolás jogát teremtsék meg körül nem írt fogalmakkal, a szerződés megsértésével, akár uniós intézmények saját maguknak, akár egyes tagállamok, nem tudunk hozzájárulni" – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Varga Judit igazságügyi miniszter a megegyezés kiszivárgó hírére a Facebookon azt írta, "Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia. Ha már segíteni nem tudnak, legalább ne gátolják a tagállamok, így Magyarország járvány elleni védekezését és a gazdaság újjáépítését." A tárcavezető szerint Magyarország tartja magát a szerződések rendelkezéseihez és az állam- és kormányfők júliusi megállapodásához, és ezt várja el valamennyi uniós intézménytől is.

"Az EP meg akarja kerülni a szerződéseket és fel akarja rúgni a történelmi költségvetési alkut, ami felelőtlen és elhibázott lépés.

Az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtunk.

Magyarország letette az asztalra saját javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt" – írta Varga Judit.

A magyar és a lengyel vétó azonban még megakadályozhatja a mechanizmus bevezetését (amelynek a hírek szerint a címéből kimarad a jogállamisági kitétel), igaz, várhatóan nem első körben.

A német soros elnökség, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között létrejött elvi egyezséget a jogállamisági feltételrendszerről még jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak és a parlamentnek.

A Portfolio elemzése szerint a parlamentben meglehet az egyszerű többsége, míg a tanácsban minősített többség kell, de a szeptember végi első szavazáskor már 20 tagállam támogatta, 7 ellene szavazott, így hiába voksol ellene ismét a magyar és a lengyel kormányfő, jogszabály lehet belőle.

A következő lépés azonban, hogy a hétéves keretköltségvetésről és az helyreállítási csomagról szóló rendelethez már egyhangú döntés kell a tanácsban, és ott akár egyetlen vétó is megakaszthatja a költségvetés és a Next Generation-csomag elfogadását. Ráadásul ezeket a jogszabályokat a nemzeti parlamenteknek is meg kell erősíteniük, és bármelyik nemleges döntése esetén szintén elakad a folyamat.

Így reagáltak az európai és magyar képviselők

Michael Clauss, Németország brüsszeli uniós képviseletének vezetője a megállapodást "fontos mérföldkőnek" nevezte a következő hosszú távú uniós költségvetés és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó csomag szempontjából. Szavai szerint nincs vesztegetni való idő, meg kell kezdeni a mentőcsomag felhasználását, ugyanis már a világjárvány második hulláma sújtja a tagállamokat.

Az Európai Parlament tárgyalódelegációja nevében Petri Sarvamaa finn néppárti európai parlamenti képviselő sajtótájékoztatóján kijelentette: sikerült biztosítani a kapcsolatot az uniós források felhasználása és a jogállamiság tiszteletben tartása között.

Az Európai Unió először hoz létre mechanizmust, amely lehetővé teszi olyan kormányok finanszírozásának felfüggesztését, amelyek nem tartják tiszteletben az európai értékeket, köztük a jogállamiságot – emelte ki.

Tájékoztatása szerint az új mechanizmus nemcsak akkor lesz alkalmazható, ha az uniós forrásokkal közvetlenül, korrupció, csalás vagy adócsalás útján visszaélnek.

A jogállamiság helyzetét az uniós szerződésekben rögzített valamennyi érték – például a szabadság- és az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogait is, a demokrácia, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének – összefüggésében vizsgálják majd. Az uniós költségvetést védő mechanizmus a jogállamiság megsértésének vagy veszélyeztetésének egyedi eseteitől a szisztematikus jogsértésekig alkalmazható lesz.

Eider Gardiazábal Rubial spanyol szocialista EP-képviselő, az uniós parlamenti tárgyalódelegáció nevében kijelentette, a jogállamiságot nem tisztelő tagországok azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az uniós forrásokhoz.

A mechanizmus ugyanakkor biztosítja, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit ne büntessék kormányaik jogsértése miatt. A jogosult támogatottak továbbra is hozzáférnek majd az uniós pénzeszközökhöz, még akkor is, ha országuk esetében a politikai feltételrendszer működésbe lép – közölte

A képviselő elmonda, hogy a jogállamiság megsértésének vagy veszélyeztetésének kockázata esetén az uniós intézmények 7-9 hónap leforgása alatt fogadhatnak el intézkedéseket egy tagállammal szemben. Az Európai Bizottság, miután megállapította a jogsértés fennállását, javaslatot tehet a mechanizmus elindítására.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő Facebook-oldalán közzétett üzenetében hangsúlyozta, a jogállamiságnak nincs általános definíciója, vagyis, ha ehhez a nem egyértelműen definiált fogalomhoz kötnék az uniós pénzek kifizetését, akkor az egyenlő lenne a politikai zsarolás intézményesítésével.

A brüsszeli fejekben lekapcsolták a villanyt, ugyanis a világjárvány közepén az EP számára az elmúlt három hétben az volt a legfontosabb, hogy az EU-s pénzeket a jogállamisághoz kösse – fogalmazott a képviselő.

Az uniós tagálamok állam- és kormányfői nyáron kötött megállapodásának a megtorpedózása az, amit most az Európai Parlament erőltet. Mindez hazárdjáték, ugyanis mindenki számára elfogadható megállapodás hiányában nem lesz uniós költségvetés, sem helyreállítási alap – emlékeztetett Hidvéghi Balázs.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője üzenetében úgy fogalmazott: vége Orbán Viktor "zsarolásának".

"A haveroknak juttatott milliárdok, hatalom által megszállt igazságszolgáltatás, független média elleni támadás, ezek mind olyan ügyek, amelyek miatt meg lehet majd vonni az uniós forrásokat" - írta.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője Twitter-üzenetében úgy értékelte, az Európai Unió lépést tett a tekintélyelvűség ellen.

Új mechanizmust hoz létre, amely az uniós kifizetéseket a jogállamisági feltételekhez köti, összekapcsolja a forrásokat az uniós értékekkel – tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője azt írta, a mechanizmus elfogadása győzelem a korrupt és antidemokratikus kormányok felett.

"Az új jogállamisági mechanizmussal meg tudjuk védeni az adófizetők pénzét Orbán Viktortól" – fogalmazott.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményében fontos eredménynek nevezte, hogy a jogállamiságot védő uniós mechanizmus folyamatának elindításához nem lesz szükség egyhangúsághoz, "tehát egyetlen uniós tagállam sem fogja tudni zsarolni az európai közösséget".

Hozzátette a szocialista képviselő: Orbán Viktor és kormánya "szorulni fog, ha továbbra is folytatja Európa-ellenes és végletekig korrupt" politikáját".