Moralest terrorizmussal vádolták egy hangfelvétel alapján, amelyen állítólag ő beszél, és úttorlaszok építésére, városok kiéheztetésére szólít a tavalyi elnökválasztások utáni zavargások idején.

A helyi média híradásai szerint egy bolíviai bíróság hétfőn, nyolc nappal az elnökválasztás után, amelyen Morales párttársa, Luis Arca győzött, visszavonta a Argentínában tartózkodó volt elnök elleni elfogatóparancsot arra hivatkozva, hogy ezidáig nem idézték bíróság elé. A nyomozás azonban folytatódik.

Morales közben egy interjúban megerősítette, hogy hazatér, és amennyiben engedik neki, szakszervezeti munkát vállal. Emellett haltenyésztéssel akar foglalkozni, és már tanulja a szakma rejtelmeit. Leszögezte, hogy nem vállal tisztséget Luis Arce kormányában, de támogatni fogja őt. Megjegyezte, hogy meghívót kapott Arce november 8-i beiktatására, és most társadalmi vita zajlik arról, hogy ő mikor térjen haza.

A szocialista politikus a 2019-es választásokon még mint az ország hivatalban lévő elnöke indult, és a hivatalos eredmény szerint megnyerte a voksolást, ezáltal a negyedik mandátumát szerezte volna meg. Az ellenzék azonban csalást kiáltott, tüntetések kezdődtek, zavargások törtek ki, majd a hadsereg kihátrált Morales mögül, ő pedig lemondott, és előbb Mexikóba, majd Argentínába távozott. A megbuktatott elnök már többször jelezte hazatérési szándékát.

A dél-amerikai országban október 18-án tartottak elnök- és parlamenti választásokat, amelyen a baloldal jelöltje, a Morales által is támogatott Luis Arce már az első fordulóban győzelmet aratott.

Arce gazdasági miniszter volt Morales elnöksége idején. Győzelme után fogadkozott, hogy Morales nem kap szerepet a kormányzásban.