Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek megmozdulások. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett.

Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének.

Nem sokkal később elhagyta az országot, és Litvániából közzétett videóüzeneteiben már azt kérte honfitársaitól, hogy tartsák tiszteletben a törvényt, ne szálljanak szembe a rendőrséggel, és ne tegyék kockára életüket. Hívei közül többen arra gyanakszanak, hogy kényszer hatására cselekedett.

Kedd éjjel immár harmadik napja került sor összecsapásokra a biztonsági erők és a tüntetők között. A hatóságok gumilövedékeket és villanógránátokat vetettek be, a tiltakozók kövekkel, üvegekkel és barikádok emelésével védekeztek.

Vasárnap óta több mint hatezer embert vettek őrizetbe.

A hatóságok az internet-hozzáférés korlátozásával igyekszenek ellehetetleníteni a tüntetések megszervezését.

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.

Közben rendkívüli ülésre hívták össze péntekre az Európai Unió külügyminisztereit

a hétvégi fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult állapotokkal, a libanoni robbanást követő fejleményekkel és a Földközi-tenger keleti medencéjében zajló török szénhidrogén-kutatásokkal kapcsolatban. A török elnök ugyanis a múlt pénteken - egy nappal az után, hogy Görögország és Egyiptom tengerjogi megállapodást írt alá, bejelentette, hogy újrakezdik a földgáz utáni török kutatásokat a Földközi-tenger keleti övezetében.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell Twitter-üzenete szerint a "fontos kérdések megvitatása" céljából összehívott ülést péntek délután tartják. Szóvivője útján az uniós diplomácia vezetője azt közölte, a tanácskozást videokonferencia keretében tartják.

Információk szerint Fehéroroszországban a miniszterek szankciókról tárgyalhatnak olyan személyek ellen, akik felelősei voltak a vasárnapi elnökválasztást követő megmozdulásoknak, az indokolatlan letartóztatásoknak, valamint a választási eredmények meghamisításának.

Diplomáciai tájékoztatás szerint a videokonferencia nem tesz lehetővé szankciós határozatok meghozatalát, de előkészíthetik őket, felgyorsítva a konkrét intézkedések elfogadásának folyamatát.