eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
A romokat takarítják el emberek egy összeomlott lakóház elől Bejrútban 2020. augusztus 7-én, három nappal a kikötői negyedben történt hatalmas erejű, kettős robbanás után. A detonációk következtében elhunytak száma 154-re emelkedett, több mint ötezren megsebesültek. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították.
Nyitókép: MTI/AP/Felipe Dana

Hatalmas mozgósítás a libanoni katasztrófa enyhítésére

Libanonban 154-re emelkedett a kedd esti bejrúti robbanás halálos áldozatainak száma. A libanoni hatóságok még nem zárták ki, hogy a detonációt rakéta vagy bomba okozta. A magyar állam és a karitatív szervezetek adományokkal és szakemberekkel segítenek a bajba jutottaknak.

Mintegy ötezren megsérültek, 300 ezer ember otthona pedig megsemmisült, amikor a főváros kikötőjében felrobbant 2750 tonna, szabálytalanul tárolt ammónium-nitrát. A sérültek ötöde kórházi ellátásra szorul, és 120 ember válságos állapotban van.

Egyelőre nem sikerült megállapítani a robbanás okát, de nem zárható ki, hogy külső beavatkozás - például rakéta vagy bomba - okozta a bajt - mondta Michel Aun libanoni elnök pénteken. Hozzátette: három szinten zajlik a nyomozás. Először is vizsgálják, hogyan került a raktárba a robbanóanyag, és milyen körülmények között tárolták, másodszor hanyagság és baleset jelei után kutatnak, harmadszor pedig azt is körbejárják, történt-e külső beavatkozás. Az üggyel kapcsolatban eddig 16 embert vettek őrizetbe.

Az Egyesült Államok korábban közölte: nem zárja ki, hogy támadás miatt robbant be a kikötő egyik raktárában tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát. Izrael, amely több háborút vívott Libanonnal, szinte azonnal jelezte, hogy nincs köze a történtekhez.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága független vizsgálatot követelt az ügyben. Rupert Colville, a főbiztos szóvivője arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson gyors és hosszú távú segítséget Libanonnak. Colville emellett felszólította a közel-keleti ország vezetőit, hogy vessenek véget a politikai csatározásoknak, és orvosolják a lakosság sérelmeit.

Segítségnyújtás

Eközben az ENSZ szakosított szervezetei vállvetve próbálnak segítséget nyújtani a pusztító erejű bejrúti robbanás áldozatainak, és a katasztrófa által még nehezebb helyzetbe került, amúgy is gyenge lábakon álló egészségügyi és élelmiszerellátási rendszernek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a robbanás következtében mintegy 500 ággyal szűkült a libanoni kórházak kapacitása, és megsemmisült több ezer védőfelszerelés, melyet a koronavírus-járvány megfékezésére használtak volna. Ennek pótlását segélyekből igyekszenek megoldani.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) arról tájékoztatott, hogy a robbanás károkat okozott mintegy 120 iskolában, amelyekben összesen 55 ezer gyerek tanult. Emellett mintegy 80 ezer gyerek otthona semmisült meg, és sok háztartásban korlátozott a víz- és az áramszolgáltatás - mondta el egy genfi sajtótájékoztatón Marixie Mercado UNICEF-szóvivő.

Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) liszttel és gabonával támogatja Libanont az élelmiszerhiány elkerülése érdekében. A robbanásban a közel-keleti ország központi gabonatárolója is megsemmisült.

A WFP genfi közleményében az írta: aggódik, hogy a robbanás és a bejrúti kikötőben keletkezett kár súlyosbítja az amúgy is ingatag élelmiszerbiztonsági helyzetet, amely tovább romlott a gazdasági válság és a koronavírus-járvány miatt. A szervezet élelmiszercsomagokat oszt szét családok ezrei között, és szükség esetén kész megszervezni az ellátási láncot, valamint logisztikai támogatással és szakértőkkel segíteni Libanont.

  • Az Egyesült Államok három repülőgéppel palackozott vizet, élelmiszert és gyógyszert szállított Bejrútba, és 15 millió dollárt utalt át Libanonnak.
  • Az oroszok öt repülőgéppel vittek adományokat és mentőkutyás egységeket Libanonba, és az egyik bejrúti stadionban felállítottak egy mobilkórházat, összesen 150 emberüket mozgósítva.
  • Az Európai Bizottság 33 millió eurót ajánlott fel Libanonnak.
  • Magyarország 1 millió eurót utalt át az antióchiai szír Libanoni Maronita Egyháznak, és útnak indult a Debreceni Egyetem különleges orvoscsoportja, akik egészségügyi felszerelést is visznek magukkal. Öt másik magyar szakértő az EU veszélyhelyzeti koordinációs központjának csapataként utazott el Libanonba.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×