Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Kriston Zoltán postás autójába rakja az önkormányzat kézbesítésre váró csomagjait a nyíregyházi 1. számú postahivatal udvarán 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Az Európai Bizottsághoz fordul a kormány a postások béremelése érdekében

A magyar gazdaság lehetőségei most sokkal korlátozottabbak, mint a koronavírus előtti hónapokban, és a Magyar Posta veszteséges cég - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

Gulyás Gergely közölte, a kormány levélben fordul az Európai Bizottsághoz, hogy a postánál megvalósulhasson a béremelés. A miniszter közölte, a postások méltatlanul keveset keresnek ahhoz képest, amilyen jó színvonalú szolgáltatást biztosít a vállalat.

Mivel veszteséges vállalatról van szó, béremelés csak akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság ehhez hozzájárul.

Ezért még csütörtökön levelet intéznek a testülethez a béremelés érdekében. Ennek mértékéről egyeztetnek a szakszervezetekkel, és biztos benne - mondta Gulyás Gergely -, hogy meg tudnak egyezni, a kérdés az, hogy Brüsszel is jóváhagyja-e.

Schamschula György: mindhárom fél Brüsszel jóindulatára vár

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója a szakszervezetek tüntetése után a Magyar Nemzetnek azt mondta, a Magyar Posta Zrt. és az érdekképviseletek között egyetértés látszik abban, hogy a béreket emelni kellene. Ám a társaság jelenlegi helyzetében erre nincs lehetőség. A szakszervezetek 10 százalékos bérfejlesztést követelnek, a Magyar Posta azonban egyszeri juttatás mellett érvel.

Idén a koronavírus-járvány forgalomcsökkenést és egymilliárd forint feletti védekezési kiadást is hozott, ami rontotta a féléves eredményt - közölte Schamschula György. Hozzátette: arra jutottak, hogy felelős gazdálkodás mellett csak egyszeri kifizetést tudnak felajánlani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a tulajdonos magyar állam közbenjárását is kérték.

Az uniós szabályozás szerint az állam 15 millió eurónál (mintegy 5,3 milliárd forint) nagyobb összeget nem juttathat állami vállalatnak a méltánytalan többletteher fedezésére (ami abból adódik például, hogy a járványhelyzet alatt is kötelező fenntartania a szolgáltatást), ennél több pénz kifizetése már tiltott állami támogatásnak minősül. Schamschula György szerint, ha az Európai Bizottság a kormány, a posta és a szakszervezetek együttes kérésére sem hozza előrébb a felülvizsgálatot, akár még egy év is eltelhet a várhatóan hónapokat felölelő tárgyalásig.

Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×