eur:
394.45
usd:
369.83
bux:
65241.76
2024. április 19. péntek Emma
A Magyar Posta Zrt. munkatársa kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda választási értesítőit a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban október 2-ára kiírt kvótareferendumhoz Budapesten 2016. augusztus 9-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Tüntetés után: a posta extrabér kifizetésére tett ajánlatot

Demonstráltak a postások, augusztusban differenciált pluszpénz-kifizetés jöhet.

A Magyar Posta az idén az alapbéren felül, egyszeri kifizetések formájában 8,5 milliárd forintot fordít a dolgozók bérhelyzetének javítására - mondta a társaság vezérigazgatója szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

Schamschula György hozzátette, a dolgozók egyszeri kifizetésben eddig áprilisban részesültek, a kifizetések következő időpontja pedig december.

A bértárgyalásokon ezen felül javaslatot tett a munkáltató egy további egyszeri kifizetésre, amelyet - megegyezés esetén - augusztusban fizetne a vállalat. Ezt nem fogadták el a szakszervezetek. A bértárgyalásokat hétfőn folytatják.

A Magyar Posta vezérigazgatója közölte, az augusztusi kifizetések összegszerű meghatározásánál az ajánlatban szempont volt, hogy az egyes munkavállalók hány évet töltöttek már el a cégnél. A társaságnál 28 ezer ember dolgozik.

A postásszakszervezetek szombaton délelőtt demonstrációt tartottak a postát felügyelő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irodája előtt, a rendezvényen petíciót is átadtak Bártfai-Mager Andrea munkatársának.

A dokumentumot négy postásszakszervezet elnöke - Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet, Andrássy Tiborné, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete vezetője - írta alá.

"A postai érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják, hogy 2020-ban a Magyar Posta menedzsmentje nem tervez általános alapbérfejlesztést megvalósítani a postai munkavállalók körében" - olvasható a szakszervezetek által átadott petícióban.

A demonstráción felszólaló postásszakszervezeti vezetők mind elmondták, hogy 10 százalékos alapbérfejlesztést tartanak szükségesnek, az egyszeri bérkifizetéseket nem tudják elfogadni.

A petícióban a minisztertől követelték, hogy "a postai alkalmazottak alapbérének 10 százalékos növelésére kifizethető bértömeget (2020. januártól visszamenőleges hatállyal és az egyszeri juttatáson felül) az üzleti tervtől eltérően - ha kell, külön források bevonásával engedélyezze.

A demonstráción résztvevőket Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is támogatásáról biztosította.

Palkovics Imre szerint a bértárgyalásokon az európai uniós postai irányelvben meghatározott korlát miatt nem tudnak megállapodni a felek, hiszen az irányelvben meghatározott összegnél a magyar állam nem adhat nagyobb mértékű támogatást, mert ez a lépés kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.

Ezért - mondta a szakszervezeti vezető - Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultak, járjon közbe az irányelv felülvizsgálásáért, hogy ez minél gyorsabban megtörténjen.

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója is beszámolt erről a problémáról sajtótájékoztatóján, és elmondta, hogy az Európai Bizottság a magyar állam és a szakszervezetek megkeresésére is úgy válaszolt, hogy az irányelv felülvizsgálatára még várni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy tagállami hatáskörben többlet támogatás nem adható a Magyar Postának - szögezte le.

A szakszervezetek demonstrációján a résztvevők sípoltak és szakszervezeti zászlókkal vonultak fel, valamint táblákat emeltek a magasba, "Fogytán vannak tartalékaink, fogytán van a türelmünk" és "Csak azt kérem, ami jog szerint jár nekem" felirattal. A résztvevők rendőri felvezetéssel érkeztek meg a Batthyány térről a Vám utcába a miniszter irodája elé, ahol a teljes útkereszteződést elfoglalták.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.

Vitézy Dávid: Gyurcsányozás és Budapest-ellenes minisztérium helyett a város legyen a középpontban!

101 pontban hirdette meg főpolgármesteri választási programját. Sokkal több van szerinte Budapestben, ráadásul a külső kerületeket is magára hagyta a várospolitika, pedig ott lakik a budapestiek háromnegyede - mondta programadó-kampánynyitó rendezvényén Vitézy Dávid, az LMP által támogatott főpolgármester-jelölt.
VIDEÓ
Katonai csapás érte Iránt, botrány van Izraelben – Közel-keleti háborús híreink pénteken

Katonai csapás érte Iránt, botrány van Izraelben – Közel-keleti háborús híreink pénteken

Az iráni FARS hírügynökség szerint három robbanást lehetett hallani Iránban Iszfahán tartományban egy katonai bázison, ahol vadászgépek állomásoznak. Egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy Izrael mért csapást Iránra, a létesítmény nem nukleáris volt. Az iráni légvédelmet aktiválták. Napközben kétértelmű nyilatkozatok születtek azzal kapcsolatosan, valóban Izrael támadott-e, Teherán eddig nem vádolta ezzel meg a zsidó államot, a Hamász viszont igen. Közben Szíriát is támadás érte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×