eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Erdogan felhívta Putyint, hogy megbeszéljék két másik ország határvitáját

Bő két hete lángokban áll a helyzet Azerbajdzsán és Örményország között.

Megvitatta az örmény-azeri határ mentén kialakult helyzetet Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök és egyetértett abban, hogy nincs alternatívája a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének - közölte a Kreml sajtószolgálata a két vezető hétfői telefonbeszélgetéséről.

A török kezdeményezésre létrejött telefonos kapcsolatfelvételről beszámolva az orosz elnöki hivatal közölte: Putyin hangsúlyozta az olyan lépések megengedhetetlenségét, amelyek a feszültség növekedéséhez vezethetnek. Mindkét vezető kifejezte érdekeltségét abban, hogy a konfliktushelyzetet kizárólag békés eszközökkel, tárgyalással oldják meg.

A felek késznek mutatkoztak a regionális helyzet stabilizációjára irányuló erőfeszítések koordinálására.

Putyin és Erdogan a telefonbeszélgetés során kitért a kétoldalú viszony kérdéseire, egyebek között a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, valamint arra, hogy augusztus 1-től

felújítják a két ország közötti légiközlekedést.

Török tájékoztatás szerint megvitatták a szíriai és a líbiai helyzetet is. Az orosz elnök felköszöntötte török kollégáját a pénteken kezdődő áldozati ünnep (Kurban Bayrami) alkalmából.

Az örmény-azeri határon július 12-én éleződött ki újból a helyzet; Jereván és Baku egymást tette felelőssé a felújullt összetűzésekért. Mindkét ország veszteségekről számolt be. Július 17. óta viszonylagos nyugalom, de gyakorlatilag naponta érkeznek jelentések összetűzésekről. Azerbajdzsán védelmi minisztériuma hétfőn közölte, hogy az ország területén hadgyakorlat kezdődik török katonák részvételével.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjában, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország társelnöklete mellett.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×