A bizalmi szavazáson a 150 fős törvényhozás 76 képviselője szavazott, és mindössze öten voksoltak a házelnök távozása mellett. A Kollár leköszönését követelő liberális pártok kedden, nem sokkal a voksolás előtt a bizalmi szavazásról szóló indítvány visszavonására tettek javaslatot, s miután ez nem kapott támogatást, bejelentették: nem vesznek részt a titkos szavazáson.

Az, hogy Kollár - aki a kormánykoalíció második legerősebb tagjának, a Család Vagyunk (Sme rodina) jobbközép pártnak az elnöke is egyben - bizalmat kap a törvényhozástól a szavazás napjára, gyakorlatilag biztossá vált. Ezt valószínűsítette, hogy pártja egyhangúlag kiállt mellette, a legerősebb kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) jobbközép mozgalom vezetője, Igor Matovic kormányfő pedig már az ügy nyilvánosságra kerülésekor egyértelművé tette: nem teszi kockára a koalíció jövőjét a Kollárt ért vádak miatt.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Irány (Smer-SD) elnöke, Robert Fico jelezte: korábban - amikor Andrej Danko volt házelnököt érték hasonló vádak - nem szavaztak ellene, és nem lenne korrekt, ha most másképp viselkednének. Mivel a másik ellenzéki párt, a radikális jobboldali Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt sem indítványozta a házelnök menesztését, és az ügyet a koalíció saját problémájának minősítette, látni lehetett, hogy Kollár ellen legfeljebb csak a két liberális párt voksol majd, nekik viszont együttvéve is csak 25 mandátumuk van a 150 fős törvényhozásban.

Kollár diplomamunkájának eredetiségét két hete Miroslav Beblavy, a parlamenten kívüli Együtt (Spolu) liberális párt volt elnöke vonta kétségbe, majd a témáról - a plágiumgyanút kész tényként kezelve - sokat cikkezett a szlovák médiapiacon túlsúlyban lévő liberális sajtó is.

Kollár a vádakra reagálva a diplomamunkák forrásanyagának vizsgálatára használt program eredményét mutatta fel, amely szerint dolgozatában az átvett részek aránya alatta marad az engedélyezett 30 százaléknak. Bár ezt hivatalos akadémiai testület eddig nem cáfolta, a házelnök távozását a koalíció két kisebb liberális pártja, az Andrej Kiska által alapított - a februári választásokon a parlamentbe éppen csak bekerült - Emberekért (Za ludí) és a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) is követelni kezdte.

A házelnököt ért vádak kapcsán a múlt héten a szlovák kormánykoalíció szétesésének lehetősége is felmerült, miután Boris Kollár jelezte: ha távozni kényszerítik a parlament éléről, pártja nem marad a koalíció tagja. Ilyen esetben a jelenleg 95 képviselői mandátummal rendelkező kormánykoalíciónak az alkotmányozó törvények elfogadására is elégséges többsége egyszerű többséggé soványodott volna, és a két kis liberális párt megkerülhetetlenné vált volna a kormányban.

Az Emberekért párt végül azzal indokolta távolmaradását a voksolástól: nem akarták, hogy képviselőiknek egy diplomamunka és a koalíció megmaradása között kelljen dönteniük.

A szlovák belpolitikában közismert, hogy Kollár pártjának, a családpolitikát kiemelten kezelő, a külpolitikában pedig a multipoláris világrend mellett álló, konzervatív Család Vagyunk pártnak a politikai nézetei több kérdésben eltérnek a kormánykoalíció liberálisaitól. Ezek a nézetkülönbségek már a kormányalakításkor, a minisztériumok vezetésének szétosztásánál is megmutatkoztak, amikor is a liberálisok jártak sikerrel, hiszen több olyan, számukra jelentős tárcát is megszereztek, mint a kül- és az igazságügy, valamint a gazdaság és az oktatás, miközben Kollár pártja a parlamenti elnöki poszt mellett csak a szociális, illetve a közlekedési tárcát kapta.