Recep Tayyip Erdogan török elnök az elmúlt hetekben többször szorgalmazta, hogy az épület váljon ismét muszlim imahellyé. Az Hagia Sophia sorsáról július elején dönt az úgynevezett államtanács Törökországban.

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya a VI. században épült, Justinianus császár uralkodása idején és akkor a bizánci építészet kicsúcsosodása és a világ legnagyobb keresztény temploma volt. Konstantinápoly 1453-as bevételét követően az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A világi jelleget öltő Török Köztársaságban azonban 1934 óta az épület múzeumként működik.

Az átalakítás híre nyomán Kathpress katolikus hírügynökség a Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva számolt be I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka reakciójáról, miszerint a konstantinápolyi egyház 17 évszázada túlél, és Isten akaratával örökre fennmarad a Boszporusz partján.

„Mit mondjak keresztény vezetőként és konstantinápolyi pátriárkaként? Ahelyett, hogy összekötne minket, megoszt bennünket egy 1500 éves örökség” – fogalmazott az Hagia Sophiával kapcsolatban az egyházi vezető.