Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai a Venezuelát sújtó humanitárius válságról tartott tanácskozáson a világszervezet New York-i székházában 2019. április 10-én. Nicolás Maduro venezuelai elnök ezen a napon bejelentette, hogy kész fogadni a Venezuelának szánt nemzetközi humanitárius segélyeket, miután Peter Maurerrel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnökével találkozott Caracasban.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Foley

Mi a közös Indiában, Írországban, Mexikóban és Norvégiában?

Megválasztották az ENSZ BT négy új nem állandó tagját, az afrikai helyért megismétlik a szavazást.

Az ENSZ Közgyűlése Indiát, Írországot, Mexikót és Norvégiát választotta meg szerdán a világszervezet Biztonsági Tanácsa (BT) nem állandó új tagjainak a 2021 januárjától kezdődő kétéves időszakra, míg az afrikai hely betöltése érdekében újabb szavazást kell tartani.

A BT-nek öt állandó - vétójoggal rendelkező - tagja mellett tíz nem állandó tagja van,

amelyeket a regionális csoportokból az ENSZ Közgyűlése választ meg kétéves ciklusokra, és nekik nincs vétójoguk. Az elnöki tisztséget havonta más tölti be közülük.

A tíz nem állandó tag közül öten Ázsia és Afrika, egy Kelet-Európa, ketten-ketten pedig Latin-Amerika, illetve Nyugat-Európa és az egyéb régiók képviselői.

A szerdai voksoláson Írország és Norvégia szerzett helyet az ENSZ BT úgynevezett Nyugat-Európa és egyéb régiók csoportjában,

a tagságra szintén pályázó Kanada viszont alulmaradt.

India és Mexikó ellenjelölt hiányában elnyerte az Ázsia és a Csendes-óceáni Térségnek, illetve Latin-Amerika és a Karibi-térségnek fenntartott helyet. Az afrikai helyért versengő Kenya és Dzsibuti közül egyik sem tudta megszerezni a kétharmados többséget, így csütörtökön újabb szavazást kell tartani ezért a helyért.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×