A kormány és a Lufthansa (Deutsche Lufthansa AG) bejelentése szerint a német állam a koronavírus-járványban bajba került nagyvállalatok támogatására létrehozott gazdasági stabilizációs alapon (WFS) keresztül összesen 5,7 milliárd euró értékben csendestársként beszáll a vállalatba, valamint 300 millió euróért - részvényenként 2,56 euróért, azaz névértéken - 20 százalékos részesedést vásárol a vállalatcsoportból. Emellett az állami fejlesztési bank (KfW) és más kereskedelmi bankok részvételével hároméves futamidőre 3 milliárd euró szindikált hitelkeretet nyitnak a Lufthansa számára.

A több hete tartó tárgyalások eredményeként megszületetett egyezség véglegesítéséhez rendkívüli közgyűlést kell tartania a Lufthansának, és meg kell szerezni az Európai Bizottság versenyfelügyeleti hatóságának az engedélyét is.

A megállapodásban a Lufthansa vállalta, hogy

• nem fizet osztalékot a részvényeseknek,
• se bónuszt a vállalati vezetőknek,
• valamint flottájának megújításával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

Az állam független szakértők személyében két képviselőt delegál a Lufthansa 20 tagú felügyelőbizottságába, de lemondott arról, hogy szavazati joggal rendelkezzen a közgyűléseken, kivéve felvásárlási ajánlatok esetén. A német államnak lehetősége van 25 százalék plusz egy részvényre növelni tulajdoni hányadát, de csak akkor ha harmadik fél nyilvános vételi ajánlatot tesz vagy a Lufthansa nem teljesíti kamatfizetési kötelezettségeit az állam felé.

A német állam vállalja, hogy 2023. december 31-ig teljes egészében értékesíti a Lufthansában birtokolt részesedését, ha az 5,7 milliárd eurós csendes részesedést teljes egészében visszafizette a vállalatcsoport, és az önköltségi ár évi 12 százalékos kamattal megtérül.

A Lufthansát kezdettől, tavaly év végétől erősen megviseli a koronavírus-járvány miatti visszaesés a légiközlekedésben. Flottájának nagyjából 90 százalékát ideiglenesen kivonták a forgalomból, a dolgozók ugyancsak 90 százaléka kényszerszabadságon van, a kormány pedig már március közepén elindította a járvány miatt bajba került vállalatok támogatását szolgáló programjait, mégis csaknem két hónapon keresztül nem sikerült megegyezni.

A német pénzügyi és gazdasági minisztérium a megállapodás megkötését indokolva rámutatott, hogy a Lufthansa egy jól működő, nyereséges, jó kilátásokkal rendelkező vállalat volt a koronavírus-járvány kirobbanása előtt. Olaf Scholz pénzügyminiszter kijelentette, hogy a mentőcsomag "nagyon-nagyon jó megoldás", amely figyelembe veszi a Lufthansa és az adófizetők érdekeit, szükségleteit is. Ha a légitársaság újra talpra áll, az állam eladja részesedését, remélhetőleg egy kis nyereséggel, amely révén finanszírozhat más bajba jutott vállalatokat is - mondta Scholz.

A Lufthansa-csoport - a névadó Lufthansa mellett az ugyancsak német Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines diszkont légitársaság - tavaly 145 millió utast szállított, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A világszerte 135 ezer embert foglalkoztató cégcsoport áprilisban naponta átlagosan mindössze 3000 utast szállított, míg a válság előtt 350 ezret. A vállalatcsoport működési vesztesége az előzetes adatok szerint 1,2 milliárd euróra rúgott az első negyedévben, és a folyó negyedévben ez még nagyobb lesz.

A Lufthansa leányvállalatai ugyancsak állami támogatást kértek saját országukban. Belgiumban egyelőre "nagyon nehéz" tárgyalások folynak a kormány és Brussels Airlines között, a berni kormány 1,2 milliárd eurót ígért a két svájci légitársaságnak, az Austrian Airlines pedig 767 millió eurót kért az osztrák kormánytól.