eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő utas buszra vár Detroitban 2020. április 8-án. Ettől a naptól kezdve a detroiti buszokon arcmaszkokat kaphatnak az utasok.
Nyitókép: MTI/AP/Paul Sancya

WHO: 190 ezer ember halhat meg Afrikában a járvány első évében

Mintegy 190 ezer ember halhat meg Afrikában a koronavírus-járvány első évében, ha semmiféle járványellenes korlátozást nem alkalmaznának, és a vírus okozta betegség időről-időre még évekig megjelenhet a kontinensen az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint.

A WHO - 47 afrikai országot felölelő - előrejelzési modellje szerint egy év alatt Afrika 1,3 milliárd lakosa közül 44 millió ember kaphatja el a koronavírust. Jóllehet a modell abból indul ki, hogy mekkora lesz a fertőzöttek és halálesetek száma abban az esetben, ha az egészségügyi hatóságok nem vezetnek be korlátozásokat, a valóságban 43 afrikai ország már komoly lépéseket tett a járvány megfékezése érdekében:

sok helyen rendeltek el teljes zárlatot, számos nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben, bezártak az iskolák és tilos közterületeken csoportosulni.

Az afrikai betegségellenőrzési -és megelőzési központ adatai szerint a kontinens országaiból 52 ezer koronavírus-fertőzöttről adtak hírt, és 2074 halálesetet kötnek a vírus okozta Covid-19 betegséghez. A koronavírusos esetek száma az utóbbi héten 42 százalékkal emelkedett.

Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója szerint elképzelhető, hogy a koronavírus nem fog olyan gyors tempóban terjedni Afrikában, mint más országokban, de valószínűleg még sokáig újra meg újra felbukkanhat a gócpontokon. Mivel az afrikai lakosság nagy része 20 év alatti, a vírus kevesebb embert betegíthet meg súlyosan, és kevesebb halálesetet okozhatnak a szövődményei, mint a nyugati országokban, ahol az idősek vannak fokozott veszélyben.

A WHO becslései szerint 5,5 millióan szorulhatnak majd Afrikában kórházi kezelésre, ami súlyos terhet róhat az egészségügyi ellátórendszerekre.

A kontinensen egymillió lakosra jut átlagosan kilenc intenzív osztályi ágy,

ami szükség esetén "elkeserítően kevésnek" bizonyulhat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×