Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő utas buszra vár Detroitban 2020. április 8-án. Ettől a naptól kezdve a detroiti buszokon arcmaszkokat kaphatnak az utasok.
Nyitókép: MTI/AP/Paul Sancya

WHO: 190 ezer ember halhat meg Afrikában a járvány első évében

Mintegy 190 ezer ember halhat meg Afrikában a koronavírus-járvány első évében, ha semmiféle járványellenes korlátozást nem alkalmaznának, és a vírus okozta betegség időről-időre még évekig megjelenhet a kontinensen az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint.

A WHO - 47 afrikai országot felölelő - előrejelzési modellje szerint egy év alatt Afrika 1,3 milliárd lakosa közül 44 millió ember kaphatja el a koronavírust. Jóllehet a modell abból indul ki, hogy mekkora lesz a fertőzöttek és halálesetek száma abban az esetben, ha az egészségügyi hatóságok nem vezetnek be korlátozásokat, a valóságban 43 afrikai ország már komoly lépéseket tett a járvány megfékezése érdekében:

sok helyen rendeltek el teljes zárlatot, számos nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben, bezártak az iskolák és tilos közterületeken csoportosulni.

Az afrikai betegségellenőrzési -és megelőzési központ adatai szerint a kontinens országaiból 52 ezer koronavírus-fertőzöttről adtak hírt, és 2074 halálesetet kötnek a vírus okozta Covid-19 betegséghez. A koronavírusos esetek száma az utóbbi héten 42 százalékkal emelkedett.

Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója szerint elképzelhető, hogy a koronavírus nem fog olyan gyors tempóban terjedni Afrikában, mint más országokban, de valószínűleg még sokáig újra meg újra felbukkanhat a gócpontokon. Mivel az afrikai lakosság nagy része 20 év alatti, a vírus kevesebb embert betegíthet meg súlyosan, és kevesebb halálesetet okozhatnak a szövődményei, mint a nyugati országokban, ahol az idősek vannak fokozott veszélyben.

A WHO becslései szerint 5,5 millióan szorulhatnak majd Afrikában kórházi kezelésre, ami súlyos terhet róhat az egészségügyi ellátórendszerekre.

A kontinensen egymillió lakosra jut átlagosan kilenc intenzív osztályi ágy,

ami szükség esetén "elkeserítően kevésnek" bizonyulhat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×