A megbeszélés fő témája a koronavírus-járvánnyal és annak következményeivel szembeni nemzeti és uniós fellépés volt. A tanácskozás elején az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová megerősítette, hogy a testület dolgozik egy valamennyi tagállamra kiterjedő elemzésen, amely azt vizsgálja, hogy milyen rendkívüli intézkedéseket vezettek be - magyarázta Varga Judit. Hozzátette: a bizottság alelnöke még általánosságban sem utalt arra, hogy bármely tagállam intézkedései aggodalomra adnának okot.

Ez az elemzés még nem nyilvános, még hivatalosan nem fogadta el a bizottság.

Varga Judit kiemelte: Magyarország álláspontja szerint a vádaskodás helyett a tényekre kell alapozni a vitát, ezért a bizottság számára megküldte a saját elemzését. Készítettek egy minden tagállamra kiterjedő táblázatot, amelyben a rendkívüli intézkedések alkotmányos kereteit, részleteit hasonlították össze.

Magyarország nem kér a vádaskodásból

Ha már jogállamiságról van szó, nagyon fontos a miniszter szerint, hogy ezt a vitát jogi, ténybeli alapokra tereljék, hiszen elég sok politikustól hangzottak el megengedhetetlen állítások. Még a bizottság sem jött elő a saját elemzésével, de már megelőlegezve az eredményt, egyesek "hangos politikai vádaskodásba kezdtek". Különösen méltatlan volt, hogy a német szociáldemokrata Michael Roth megengedhetetlen hangnemben beszélt a német sajtóban korábban - idézte fel.

Mindezt Magyarország visszautasítja, hiszen a közös értékeket nem lehet megosztásra használni. Minden tagállamnak egyaránt fontosak ezek az értékek, ezeket nem lehet megosztásra, a tagállamok közötti feszültség keltésére használni - vélekedett.

Ehelyett, főleg a válság idején "az EU szolidaritásában hiszünk" az európai határokon belül és kívül is.

Ezért Magyarország is erőfeszítéseket tett, és nemcsak uniós szomszédainak, hanem a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országoknak is lehetőségeihez mérten vitt védőeszközöket - fejtette ki Varga Judit. "Mi nem a politikai vádaskodásban, a leckéztetésben, hanem a szolidaritásban, a valódi cselekvésben és a segítségnyújtásban hiszünk és elutasítjuk a kettős mércét" - fogalmazott.

Kitért rá: az európai miniszterek tanácskozása rendszerint előkészíti az EU-csúcsot, ez csütörtökön lesz, szintén videokonferencia keretében. Egyelőre nem kiforrottak még azok a keretek, amelyeken belül az európai intézmények kezelni próbálják majd a válság hosszú távú gazdasági hatásait.

Elmondta: Magyarország elfogadja, hogy "uniós szinten is rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség", de nagyon fontos, hogy azok az alapvető uniós értékek, mint amilyen a szolidaritás, az egyenlő elbánás elve, valamint a kettős mérce kizárása, érvényesüljenek, és jutalmazni, nem pedig büntetni kell azokat a tagállamokat, amelyek sikeresebbek a válság kezelésében. A minőség sokkal fontosabb, jobb európai fellépésre és nem több Európára van szükség - fűzte hozzá.

Az uniós büdzsé

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a járvány előtt zajlottak a többéves uniós költségvetésre vonatkozó tárgyalások, amelyek februárban egyfajta holtpontra jutottak. A járványhelyzet új dimenziót adhat az új körülmények beálltával, de mégiscsak egy hét évre szóló költségvetésről van szó, így nem hagyhatják figyelmen kívül azokat az alapvető elveket, amelyekre mindig is épült az uniós büdzsé, amelyben a kohéziós politikának kiemelt szerep jut - mutatott rá.

Úgy vélte, "ezek az alapelvek most sem halványodhatnak el", és Magyarország partner minden olyan megoldásban, amely egy kiegyensúlyozott, minden tagállam érdekét megfelelően figyelembe vevő választ fogalmaz meg a gazdasági válság kezelésére, de ez nem mehet a kohéziós politika kárára.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!